Ha a kertembe az adott gyümölcsfa mellé nem telepítem a beporzó fáját, akkor semmi esély, hogy gyümölcs legyen rajta?

Üdv!

A méhek általánosan elfogadott élelemgyűjtési területe, egy 5 km sugarú kör,de ez a maximum értékhez van mérve,gyakorlatban 2-3 km, amit szívesebben látogatnak. De fontos, hogy számos más méhfaj is járja a virágokat,mint pl a poszméhek. Nem valószínű, hogy porzós nélkül marad a fa.

Amennyiben nem telepítesz mellé porzót, akkor is lehet termésed, de sokkal kevesebb mintha porzós lenne mellette.

A szél, a méhek messziről elhozhatnak pollent, de ez csak csekély termést eredményezhet.

200 m esetén nem lesz valami nagy termésed.

Az egy dolog, hogy a méhek hány km-re tudnak elrepülni, de neked az kellene, hogy a 200 m-re lévő fáról pont a te fádra szálljanak. Amire ugye nincs túl nagy esély, mert a méh megpakol azon a másik fán, hazamegy, aztán meg megy valahová az ellenkező irányba, de legalábbis nem pont hozzád.

A gyakorlatban úgy 100 m az, ahol még lenne értelme erre bazírozni, de ilyen távon is csak akkor, ha a környéken nagyon kevés a virágzó növény, és rá van kényszerülve, hogy a másik fa után a tiédre menjen.

Ha nincs helyed, meg a szomszédságban nincs porzófajta, akkor olts rá két mellékágat a tiédre. A Katalin cseresznyémre én is oltottam Germersdorfit, aztán mikor rájöttem, hogy a Katalin szép, de nem jó, akkor még a fa csúcsát is átoltottam, így, ha szerencsém lesz, 10 év múlva már a termés 2/3 része lesz Germersdorfi, ami magasan veri a Katalint ízben.

Egyébként az egy dolog, hogy a különféle oldalakon megadnak porzófajtákat, de azért pl. a legtöbb körte porozza a többit valamilyen szinten, átlagos években, és nem csak az a pár felsorolt fajta.

(A gyümölcsöket nyilvánvalóan nem porozza szél. A diót, mogyorót igen, de a rózsafélék családjába tartozó gyümölcsöket nem. Azokat a különféle rovarok porozzák.)