Mit lehet tudni a mulcsos kertművelésről?

Nem én vagyok a te embered, mert konkrétan a szalma mulcsról nincsenek tapasztalataim, de látom még nem írt senki. Talán azért kicsit közelebb leszel, ha megosztom az egyéb tapasztalataimat.

Régebben kertésznél dolgoztam, úgy értsd, hogy nem növényeket neveltünk, hanem házakhoz, intézményekhez jártunk ki kertet gondozni, illetve néha új kertet telepítettünk. Sokat és sokfélével mulcsoztunk, a megrendelő kívánságának megfelelően, de pont szalmával nem. De például szénával igen. :)

A főnökömnek volt egy nagyon jó módszere, hogy a fűnyíróval lenyírt füvet használtuk mulcsozásra. Ez idővel elenyészett, viszont ezzel is táplálta a talajt, utánpótlás pedig volt rendszeresen. Szerintem ez a legkézenfekvőbb megoldás. Viszont nem mindegyik tulaj volt erről meggyőzhető.

Itthon nincs gyepem, nem nyírok füvet, ezért komposzttal, illetve a lehullott lomblevelekkel mulcsozok. A fű is, a száraz széna is, a levél is, és a komposzt is a nedvességet ugyanúgy visszatartja, és némileg visszafogja a feltörekvő gyomokat. Ez leginkább a mulcsréteg vastagságától függ, hogy mennyire. A komposztnál viszont arra figyelni kell, hogy a ráhulló magvaknak az jó táptalaj, de ha időben kigyomlálja az ember, akkor nem nő a az ember és a kedvenc növény fejére a gaz.

Alapvetően ez a kétféle mulcs létezik, az egyikhez tartozik például a fentebb említett négy (fű, széna, lomb, komposzt), ami táplálja is a talajt. A másik a lassabban vagy egyáltalán nem elenyésző mulcs, amelyik a talajt nem táplálja, mindössze csak "fizikai" hatása van, ilyen például a fakéreg vagy akár a kavics. Én az előző híve vagyok, de ez ízlés dolga. Nem feltétlenül muszáj a talajt pont a mulccsal táplálni, bár kétségen kívül így egyszerűbb.

A szalma az valahol a kettő között van. Elenyészik, és táplálja a talajt, de lényegesen lassabban történik ez, mint a nyírott fű, hullott levél, vagy akár a száraz széna esetében.

Alapvetően nem sok különbséget látok a mulcsok között, mármint az említett alapvető különbséget leszámítva, hogy táplálja-e a talajt vagy sem. Kavics, kéreg, rőzsenyesedék, széna, frissen nyírott fű, komposzt, hullott levél (és minden bizonnyal a szalma is) fizikailag ugyanazt tudja, visszatartja a nedvességet és valamelyest gátolja a gyomosodást (azért nem teljesen). Leszámítva a komposztnak az említett tulajdonságát, de ez a szalmánál nem áll fenn.

Ha a talaj-táplást, mint szempontot figyelmen kívül hagyjuk, akkor valójában egyedül az esztétikai szempontok számítanak abban, hogy ki milyen mulcsot használ. Ez vezéreljen téged is. Nekem a szalma kicsit idegen, viszont el tudok képzelni olyan kertet, ahol nem az. Ha neked ez tetszik, akkor vágjál bele nyugodtan!

Szalmával is ugyanúgy kell mulcsozni, mint bármi mással. Meglazítod (megkapálod) a talajt, elegyengeted (elgereblyézed), meg is locsolhatod, ha éppen szárazság van, majd elhelyezed rajta a mulcsot, lehetőleg vastag rétegben. Kéregnél nem kell annyira vastagnak lenni a rétegnek, fűnyesedéknél, komposztnál viszont jó ha vastag, ugyanezt gondolom a szalmáról is.

Kéreg (vagy kavics) alá érdemes geotextilt tenni, hogy a mulcs ne "dolgozódjon össze" a talajjal. Az elenyésző-talajtápláló mulcsoknál (fű, széna, komposzt, vagy lehullott lomb) nem kell geotextil, ezeknél viszont a folyamatos utánpótlás szempont.

Ugyanez igaz a szalmára is, csak amíg a lombot, komposztot, fűnyesedéket kitermeli a saját kerted, addig a szalmát nem. Igaz hogy ritkábban, de mégiscsak pótolni kell majd idővel.

Szalmát még én sem használtam, de azért értek valamit a mulcsozáshoz.

A szalma meg a széna (vagyis: levágott fű) két különböző dolog. A szalma az elöregedett gabona szára, amiben már nem sok anyag van a cellulózon kívül. A széna ezzel szemben egy ereje teljében levágott növényi rész, aminek csak egy része cellulóz, de ezen kívül még sok szerves anyagot tartalmaz. A különbség kb. annyi köztük, mint a kutya által csupaszra rágott csont meg a húslevesből kivett, rengeteg hússal borított csont között.

Ennél fogva, mulcsként is másként viselkednek. A szalma tovább bírja. A fűtakarást kb. havonta, száraz időben másfél havonta fel kell újítani, mert egyszerűen eltűnik, a giliszták elhordják. A szalma, ha jól tudom, 2 hónapig is kibírja, ha elég vastagon van.

Nem az van, hogy az utolsó szálak is eltűnnek, hanem elvékonyodik a takarás, elkezdenek kelni közte a gyomok, amint fényt kapnak.

Ez alap amúgy, hogy vastagon kell lerakni, a szalmát laza állapotban mondjuk 20 cm-esre, és az ennyire laza dolgokat tömöríteni kell, különben jön egy szeles nap, és már a kert túlsó végében találod a fele cuccot. Szalma különösen rossz ilyen téren, el sem tudom képzelni, mitől marad a helyén, ha nincs lesúlyozva. Legfeljebb, ha teljesen zárt a kert, nem szeles. De a szétszóródás egy bizonyos mértékig garantált. (Az más dolog, hogy pl. az epertermelők a fürtöket alászalmázzák a földszennyezés elkerülése miatt, mert ott maguk a fürtök tartják meg a szalmát.)

A füvet ezért frissen vagy félszárazon szoktam lerakni, mert akkor száradás közben szépen összesimulnak, megfogják egymást. De ha a félszáraz lerakás után nem sokkal szél van, még így is sokat szétszór.

Azt szokták írni a neten, hogy lazán, levegősen tartja a talajt a mulcs, de ez nem igaz. A nagy esők így is letömörítik a földet, és kapálni (talajt lazítani) mulcsozásnál ugye nem lehet.

A mulcs már önmagában egy levegősséget mérséklő dolog, mert a talaj átlevegőzése szempontjából fontos dolog a légmozgás, ami a mulcs alatt elhanyagolható.

A felső réteg viszonylag laza és nedves marad a mulcs alatt, tehát a talaj élő rétege fentebbre kerül (nem pedig vastagszik), a kapáláshoz képest. Széna esetén a környéken lakó összes giliszta odagyűlik a kiváló koszt miatt, és a fűszálakat lehúzzák a föld alá erjedni, hogy meg tudják enni. Mindig túlteljesítik a tervet a lehúzásban, és amit mégsem esznek meg gyorsan, az lebomlás közben kiszedi a nitrogént a talajból, és ez időlegesen növekedési problémákat is okozhat egynyári haszonnövényeknél. (A lebomlás után a nitrogén visszajut a talajba, kiegészülve a növényből kijövő tápanyagokkal.)

Hogy szalmával mennyire más a helyzet, hozzányúlnak-e a giliszták, vagy csak a baktériumok és gombák bontják le, azt nem tudom.

Hátrány még, hogy a mulcs között rengeteg lesz a meztelen csiga meg a százféle rovar, pl. nagy étvágyú tücsök. Ha olyan a környék, akkor a házas csigák is hosszú, tömött sorokban érkeznek. Csiga ellen van metaldehidtartalmú granulátum.

Bálás szalmát bárhol lehet venni, ahol gabonát termelnek.

Én mindenféle kimagvasodott füvet és gyomot felhasználok a mulcshoz, de ha karbantartom az egészet, akkor nem lesz belőle gond. Kb. 8 éve csinálom.

Nagyjából 15 m2-ről levágott anyag elég 1 m2-re. 4-6 hetente vágom, és mindet ráterítem vastagítani, így is csaképp, hogy elegendő lesz őszig. Aztán az egész be lesz szántva, ami még marad.