A kert lefóliázása jó ötlet?

Síkfóliázásnak hívják, és igen elterjedt eljárás. A dinnyetermesztők szinte 100 %-ban ezt használják, de pl. a paprikásoknál is szokás, ikersorokkal.

Én kb. 6 éve így termelem a paprikát, paradicsomot, padlizsánt, uborkát, meg mikor mit.

Lerakok egy csepegtető szalagot, erre egy 1 m széles síkfóliacsíkot. Két csík között kb. fél méter van, ezt vagy kapálni kell, vagy mulcsozni. (Én általában az utóbbit csinálom, de eszméletlen mennyiségű fű kell hozzá, évente 3x10 cm lazán rászórva.)

A fóliacsík szélét le kell földelni, hogy a szél ne kapja fel, a hivatalos technológia szerint ennyi elég. De mivel így a gyom kikel a nejlon alatt, és bár viszonylag gyengén fejlődik, de él, és felnyomja a fóliát, ezért 1-2 cm vastagságban lefedem földdel az egészet. (Dinnyénél nem számít, mert az nagyobb korában totálban leárnyékolja a fóliát.)

Előnye, hogy amik április végétől mindenszentekig a földben vannak, azokat nem kell gyomlálni, kapálni. (Ill. gyomlálni kell a lyukakon kibújó gyomot, meg a külső széleken, ahol rotázni, kapálni nem lehet a nejlon széle miatt.)

A talajnak nincs párolgási vesztesége, az öntözővíz is jó hatásfokkal hasznosul. A fóliára hulló esővíz lefolyik az ültetőlyukakon és a mulcsozott utakon, felfelé jövet pedig jó részét megfogja a fólia.

A giliszták a mulcsnak lerakott füvet megeszik, és feldolgozva behordják a gyökerekhez. (Emiatt sok víz szükséges, hogy ne alakuljon ki N-hiány.)

Hátránya: a fólia és a mulcs miatti viszonylagos levegőtlenség miatt ezt csak két évente szabad csinálni ugyanazon a területen. (Én 4 évnél gyakrabban nem szoktam.)

Ha vakond van a megyében, az garantáltan odatalál a fólia alá a jó puha földbe, és gilisztavadászat közben ott turkálja szerteszét a palántáidat.

Munkaigényes a lefektetés és a palántázás - viszont akkor kell vele dolgozni, mikor áprilisban még nincs olyan sok munka, és ez később megtérül többszörösen.