A rezisztens gyümölcsök íze van olyan jó, mint a hagyományos fajtáké?

Ezt nem lehet megmondani.

Ízetlen általában az a gyümölcs, amelyiket nem hagyják megérni, hanem még éretlenül leszedik, és szállítás közben érik be. Itt nem termelődnek azok a cukrok, és egyéb anyagok, amik az ízét adják a gyümölcsnek. De ez megint nem fajta függő - ugyanaz a te kertedben rendesen beérve ízletes gyümölcsöt adna. Csak éppen sok esetben ez nem megvalósítható, illetve csökkenne az értéke - ugyanis egyszerűen a legtöbb vásárló azt hajlandó megvenni, ami kinézetre a lehető legszebb. És amíg erre van igény, addig ebből van a pénz - tehát éretlenül le fogják szedni, hogy tökéletes állapotba érjen a boltba.

Ez nem a cégek, termelők hibája - hanem azoké, akik csak ezt veszik meg.

A rezisztenseket a rezisztenciára nemesítik. Hogy emellett kiváló ízűek lesznek vagy nem túl jók, az mellékes. Tehát a válasz: fajtafüggő.

Mikor kezdett divatba jönni ez a rezisztencia-dolog, abban az időben általában gyengébb minőségű fajtákat hoztak ki. Mostanában már sokan foglalkoznak vele, így kezd előtérbe kerülni a minőség is az újabbaknál.

Ugyanez a helyzet a kérdés másik részével. A kinézetre nemesített fajták között is van nagyon jó meg gyengébb ízű.

A régi/régebbi fajták a régebbi betegségeknek való ellenállásra meg az ízre lettek szelektálva, így a mostani betegségek többségét nem nagyon állják. De kivétel azért ebben is van.

Ez ugyanolyan véletlenen múló dolog, mint hogy az olasz nemesítésű őszibarackok között is vannak olyan fagytűrésűek, amik még Szlovákiában is termeszthetők, pedig az olaszoknál a jó fagytűrés nem szempont.

az íz nagymértékben változó, sokmindentől függ.

a beltartalmi, vitamin érték viszont nagymértékben csökkent az 50 év alatt. vannak növények melyeknek 80%-os a csökkenése.

[link]

ezeket sokhelyen megtalálod.

Ezt a cikket én is olvastam már, de nem tartom egészen reálisnak.

Mivel nem szárazanyagtartalom, hanem egyszerűen súly alapján mértek, ezért szerintem az van, hogy műtrágya és sok öntözés segítségével felfújatják a terményeket. A víz ugye nyomja a súlyt, így minden egyéb anyag aránya csökken egy adott tömegű áruban. (Pl. ha csinálunk egy tökéletesnek mondható húslevest, aztán ugyanannyi vizet keverünk hozzá, akkor a levesben benne lesz minden, aminek benne kell lenni, csak a víz lesz több, ehhez képest le fognak csökkenni az egyéb összetevők arányai.)

Vagyis, egy db alma hiába tartalmaz nagyjából annyi vitamint és egyéb hasznos anyagot, mint régebben, de a kétszer akkora súlya miatt a vitamin aránya csak fele lesz.

Igen, a betegségekre rezisztensebb fajtáknak is lehet finom zamatuk, és magas vitamintartalmuk (pl. cacanska lepotica).

Csak hagyni kell őket megérni a fán!

[ A kereskedelem számára viszont az érés előtt már 8-15 nappal kicsit megszíneződve, de kőkeményen leszedik a gyümölcsöt, hogy még két hétig a polcon állhasson büntetlenül és ne szottyadjon meg 2 nap alatt, mert az nekik nem buli. ]

[A paradicsomot például naftil-aminnal megpermetezik, két nap alatt megpirosodik tőle, kőkeményen leszedik és hetekig árulják a piacon és a boltokban.] Persze, hogy nincs beltartalmi értéke, ha még 2 hetet kellett volna a paradicsombokron töltenie annak a fürtös paradicsomnak, amit kapni lehet a szupermarketekben!

Ha eljössz hozzám és kijössz velem a kertbe friss gyümölcsöt enni, akkor megtapogathatod, megszaglászhatod, és a legpuhábbat, legillatosabbat szedheted le. Ha az én teljesen érett barackomba, szilvámba, vagy paradicsomomba beleharapsz, akkor tudod csak meg, hogy mi a különbség a bolti éretlen, és a fán teljesen megérett között. Elmondhatatlan.

Sajnos ebből a szempontból kicsit elkényeztetődtünk. Mikor például minden saját paradicsomom elfogy, néha veszek a boltban egy-két darabot, ha már nagyon kívánom. Megmossuk, felcikkezem, de a kóstolás után megy a kukába sajnos, mert az érett szabadföldi paracsomhoz képest egy nagy nulla. Paradicsomnak látszó tárgy, amíg bele nem kóstolsz...

#3-asnak üzenem, hogy olvassa már el a hivatkozott cikk végén, hogy egy svájci gyógyszeripari vállalat a forrás [aki egészen nyilvánvalóan az étrendkiegészítőit és vitaminjait akarja eladni, és nem jótékonyságból, és az irántad érzett keresztényi szeretetből költ gyümölcs-vitamintartalom kutatásra dollár milliókat :-) ].

Ja igen, ilyen szempontból tényleg probléma lehet az újabb fajta gyümölcsökkel.

Manapság a fejlesztés fontos irányvonala a hosszú pultontarthatóság.

Van egy ismerősöm, aki főképpen őszibarack-termelésből él (ő maga árulja piacon), neki van rálátása a régi és az új fajták romlandóságára. Tőle tudom, hogy milyen sokat kibír hűtés nélkül is némely új fajta. Ez persze csak egy vizuális dolog, hogy jól néz ki, mert a vitaminok és savak (ízanyagok) lebomlása azért csak elkezdődik már a szedést követően.

De ugye, ha a kertben van valakinek egyetlen ilyen fa, azt akkor szüreteli, mikor tökéletes állapotú és minőségű a gyümölcs.

Pont erről írtam.

Egy darab alma össz vitamintartalma nem csökkent, csak fel van fújatva műtrágyával meg vízzel, kétszer akkora a súlya, tehát súlyra visszaosztva kevesebb a vitamintartalom.

Házikertben termelt almánál valószínűleg más lenne a mérés eredménye.

Ne hivatkozzatok már a vtamincsökkenésre, olvassátok már el a linkelt cikk végét, hogy a GYÓGYSZERGYÁRAK FINANSZÍROZTÁK A KUTATÁST.

[ Jancsikám, figyelj csak, itt van 5 milliárd, ebből felszerelheted a legmodernebb mérőműszerekkel magad, meg cserébe írjál már egy olyan cikket légyszives, hogy a természetes vitaminforrásokban csökken a vitamintartalom, hogy a sok birka jobban vegye a vitaminjainkat...]