Mennyi időt vesz igénybe napi szinten?

1000 négyzetméteres kertbe négyen napi két óra az elegendő.

De van hogy nem érünk rá egy-két hétig néha ha úgy bejön a meló és utána már nem érjük utol magunkat, akkor ellep a gaz meg egy két dolog eléggé visszamarad a locsolás hiánya miatt. Ez a mi tapasztalatunk már néhány éve de szinte mindíg így sikerül :) Azért elfogadhatónak mondható a végeredmény.

Elkezdeni el kell mert sehol máshol nem szerzel tapasztalatot mint csak amit a saját sikereid és kudarcaid által szerzel.Kertes házban lakom és mikor még a régi ház állt elől hátrébb voltak ágyások és a szárnyasokat is tartottunk. Azt semmivel nem tudod pótolni mikor kilépsz a konyhaajtón a kertbe és ott a hagyma,borsó,zeller vagy fehér és sárgarépa és frissen kihúzod,megtisztítod és mehet a lábasba. A zöldje,héja meg a jószágoknak a kifutóba.

Új házat kellett építenünk az beljebb került a kertnek annyi lett. A régit lebontottuk és tuja,tiszafa,gyep meg némi virág van most a helyén. Marad a piacról való beszerzés mert a locsoló víz is drága meg állatot sem "illik" tartani a szaga végett. /Budapest,peremkerület./

Még mindig nem írtad, hogy mekkora az a kis konyhakert.

Ha mondjuk csak 500 m2, akkor általában, néhány idénymunkát kivéve, két személy heti egy délelőtt megcsinálja. (Persze, nem 10 órakor kimászva az ágyból, mint szomszédaim...)

Meg ugye, ezeket a munkákat nem egy előre tervezett időpontban kell csinálni, mert hétvégén mondjuk végig szakad, vagy éppen érik a borsó és nem lehet vele várni egy hetet, hogy megvénüljön.

Mi 5 naponta dolgozunk ketten átlag 5 órát 1500 m2-en, viszont a sorközhöz rotakapa van (ami csak addig jó, ameddig nem nőnek meg a növények, utána már nem fér be a gép).

"Aztán például melyik napokon nem szabad a földet mozgatni -kapálni gyomlálni"

Amikor esett, és túl lágy még a föld. Ennyi. Aki mást mond, annak ne higgy.

A rotakapa felejtős, mert általa a levegőt igénylő mikroorganizmusokat és talajlakókat leforgatjuk a mélybe, ugyanakkor a gyökérzóna tápanyag ellátói, vagy akár az alsó élettelen réteg a felszínre kerülnek. Azaz mindent a feje tetejére állítunk. Ráadásul folyamatosan szórjuk az apró földdarabkákat a növényeink leveleire.

Sarabolni jobb, azaz csak a felső 1-2cm-ben végighúzni a kapát, hogy a kapillárisokat elvágjuk, s ezzel akadályozzuk a talajunk kiszáradását, valamint hogy a kibújó gyomnövények gyökerét elvágjuk.

Homokon lehet, hogy így van, olyanom még nem volt. A kötött az más tészta.

Egy jól karbantartott, szántott és tápanyaggal ellátott talajban nincs különösebb jelentősége ennek a forgatásnak, amit egy sorközművelésre alkalmas kis gép tud csinálni. Egyrészt ez csak a fiatal növények sorközére vonatkozik, a sorára nem, ahol a gyökerek vannak, másrészt meg a felső rétegnek csak egy része kerül le, és az alsónak egy része kerül fel. Ezek a mikroorganizmusok nagyon szaporák és ellenállóak, így mire a növény megerősödik annyira, hogy szüksége lesz minden tápanyagra, akkorra a rotálás lehetetlenné válik, és beáll a szükséges talajélet - nem egy letömörödött, befulladt, élettelen talajban, hanem egy levegősben.

Ráadásul kötött talajon a kézi kapálás sem ér semmit, ha nem "bukik a kapa", ahogy felénk mondják, azaz nem megy le legalább 6-8 centire. Az agyagos föld esők után összeáll és 5 centis repedések keletkeznek benne. És ha a felszínen csak 2 cm fellazított porhanyós föld van, az nem tudja eltömíteni a nagy repedéseket, a megszáradt betonföldet meg legfeljebb csákánnyal lehet felverni, a kapa csak szikrázik rajta.