Agroszövet vagy építkezési geotextília jobb talajtakarónak?
válasza:
válasza: válasza:Á, ne hidd, hogy a glifozát olyan nagyon veszélyes dolog, ez csak parasztvakítás.
A napraforgót aratás előtt lefújják vele, hogy egyenletesen száradjon az állomány. Aztán ebből csinálnak neked étolajat.
Tehát magát az élelmiszernövényt lefújva sincs komoly veszélye. A talajból meg még ennek csak egy nagyon kis töredékét tudná felvenni a zöldség. Egy éves zöldségfogyasztással nem jut a szervezetedbe annyi glifozátmaradvány, mint ha megeszel két szelet olajban kirántott húst.
válasza:Ez mindenképpen érdekes tapasztalat, viszont a talajtakaráshoz nem sok köze van, mivel ott épp a két ellentétes hatás érvényesül: sötét és nedvesség (rothadás). Úgy tudom, erre érzékenyebb.
A kérdésem lényege az lenne, hogy a 100 g/m2 szőtt anyag vagy a 200 g/m2 nem szőtt anyag az ellenállób, na erre válaszoljon legyen szíves valaki.
válasza: válasza:Elmondom a saját tapasztalatom. Hozzáteszem nem az egész kerten próbálkoztam, mert kerestem a tuti megoldást. El akartam kerülni az olyan tanácsokat, hogy talajcsere 50 cm, meg hasonlók.
Én is vegyszermentes megoldást kerestem.
A szőtt anyagon simán átnő (próbáltam).
A nem szőtt útépítésnél használt fehér geoteextilen (nem tudom hány grammos de ez volt a legvastagabb) nem nőtt át viszont mivel kicsit szellőzik ki sem rothadt.
Szereztem feketét abba belenőtt (több rétegben terítettem le) így nem jött át rajta és részben kirothadt. (Ez még lehet jó lett volna)
Jött a pe fólia, fekete, mert az alatt biztos kirothad, ki is rothadt meg az UV meg is zabálta a fóliát, tenyérnyi darabokban szedtük össze.
Jött az átlátszó - UV álló - elkezdett nőni alatta mint a barom, tetszett neki a "fóliasátor", de mivel nyáron már megfőtt kezdtem örülni, persze korán mert, mikor leszedtük gyökérről kihajtott.
Itt gondolom abbahagyni a takargatós próbálkozásokat.
És ha hiszed, ha nem a megoldás a liba. Konkrétan több liba és 1-2 év. Semmi nem marad utánuk. Kif.snak mindent, még ezt a szemét tarackot is, egy libatelepen jártam a múltkor és ott ahol a libák rendszeresen "járnak" semmi nem marad meg. A kisöreg mondta, hogy 1-2 év liba, szántás, trágyázás, aztán még 2-3 év lucerna és a tarack megszűnt. Nos én ráérek gyümölcsöst szeretnék, kis kerttel.
Kösz! Ez is érdekes tapasztalat! Mi bárányra vagy kecskére gondoltunk, de sajnos túl messze lakunk ahhoz, hogy állatot tarthassunk azon a területen. Úgyhogy a Perdura T 200-as (fehér) mellett döntöttünk, fölé egy réteg kartont tervezünk rakni, azt helyenként egy-egy téglával lenyomni, arra pedig mulcsot. Ha azt mondod, hogy ezen a textílián nem nő át, az már bíztató. A karton nem tudom mennyire fogja föl a szellőzést. A talaj nedvességtartalma igen magas arrafelé, különösen így kora tavasszal, tehát elméletileg adottak a feltételek a rothadáshoz, én úgy látom, hogy leginkább az időtényező lesz meghatározó. Első körben 2 hónapig tervezzük a talajon hagyni a takarást, aztán meglátjuk. Ha kell, egész nyáron rajta hagyom, a végtelenségig csak nem él meg fény nélkül...
A gyümölcsöshöz annyit, hogy van a telken egy magról kelt gyümölcs-erdő, elég sűrű, oda egyáltalán nem nőtt be a tarack, mert sötét van. (+ a diófa alatt sem nő, mert az ugye inhibítort tartalmaz, és van egy csalános rész, ott sem nő.) Lehet, hogy ha megnőnek a fáid, visszahúzódik magától is. Addig pedig a tarack hosszú gyökere felhozza a talaj mély rétegeiből a tápanyagot a felszínre, így ha nem égeted el a kaszálékot, hanem hagyod a helyén lebomlani, egész jó trágya.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!