A karógyökér tovább nő ha elvágják?

Minden földből kiásott fának a gyökérzetét vissza kell vagdosni,beleértve a karógyökeret is .

Ne kisérletezz,ha nincs gyakorlatod,mert csak éveket veszítesz .

Amit olvastál, ott olyasmiből indulhatott ki valaki, hogy pl. egy paradicsomnál nagyon jó, ha megvan a főgyökér, mert az sokkal gyorsabban lehatol a mélyebb rétegekbe, mint egy szabad gyökerű palánta, aminek minden gyökérszála el van tépődve. És egy egynyárinál nagyon sokat jelent egy hónap előny, a hőség beköszöntére már vagy lent van a gyökér a nedves alsó rétegben, vagy nincs, onnan már nincs pardon, a növény egész éves fejlődése múlik ezen.

De egy fánál nem sokat számít, legfeljebb veszít a fa egy évet, aztán valamikor csak odaér valamelyik gyökérszál, ahová a főgyökér ment volna.

Második:

Csak érdekességként.

Láttam már tankönyvi ábrákat különböző gyümölcsfafajták gyökérrendszeréről, ahol fel volt tüntetve, a gyökérzet mekkora része milyen mélységben van.

Fognak egy szivattyút meg egy tűzoltótömlőt, és elkezdik kimosatni az adott fa gyökereit, aztán 10 centis talajrészek után leállnak, és megnézik, mennyi gyökér volt abban a mélységben. Lemennek mondjuk 2 m-ig, az alatt már nem sok minden szokott lenni.

Más hasonló mosatásokon azt figyelik meg, milyen módon helyezkednek el egymáshoz képest a szomszédos fák gyökerei.

Nem keverednek, hanem egy adott részt elfoglal az egyik fa, a másik abba a részbe már nem megy. A gyökerek hormonokat bocsájtanak ki, és ahol egymás "szagát" megérzik a gyökerek, ott leállnak, és más, üres részek felé indul a növekedés.

Ezen alapul a talajuntság jelensége is, ahol a kivágott öreg fa hormonjai még nem bomlottak le (pár évig), ott a csemete nem képes beindulni.

Ültetésnél nagyon nem mindegy, hogy milyen a gyökérzet. Minél több a gyökér mennyiségileg, meg főleg a föld fölötti részhez képest arányaiban, annál jobb lesz az eredés. (Ha minden más körülmény azonos.) Nem mindegy, hogy pl. egy körtefán az első rekesz körte a fa 4 éves korában terem, vagy 7 éves korában.

De ha megfelelő távolságra vannak téve, és nem kell egymással viaskodniuk, akkor a rosszabb gyökérzetű fa is utoléri a jobbat az idők során. Rendes földben egy 10 éves fa már elég jól beszőtte a környezetét.

Ahogy sok állat, úgy a fák is felosztják maguk között a területet. Úgy képzeld el, mint egy 3D-s puzzle-t, a körülvett területet aztán saját maguk szövik be gyökérrel.

Gondolom, ez a módszer azért alakult ki, hogy adott faj egyedei minél jobban ki tudják használni a rendelkezésre álló földterületet. Ne a fajtárs által már beszőtt talajt szőjék át ők is gyökérrel, hanem a még üres talajrész felé fejlődjenek erősebben.

Az állatok is - többek között - ilyen meggondolás alapján osztják fel a területet. Hogy pl. ne 3 farkascsalád vadásszon ugyanott, a szomszéd területen meg egy se, ezért felosztják a vadászterületet, aztán jelölik és védik a saját revirt.

Ez csak fajtársra vonatkozik tudtommal, tehát mondjuk egy körte meg egy barack gyökerei keverednek. (De ebben nem vagyok teljesen biztos.)

Ez a dolog nyilván erdei fáknál is megvan, nemcsak gyümölcsfáknál, de én konkrétan gyümölcsfákról olvastam, ezt vizsgálták valamikor a '90-es években.