Milyen KAJSZI (SÁRGABARACK) FÁT javasoltok egyedüli ültetésre? A lényeg, hogy ÖNTERMÉKENY és minél inkább "FAGYÁLLÓ" (téli és kora tavaszi fagyokat jól tűrő), valamint a sarka vírussal szemben ellenálló legyen.
Itt válogathatsz és rendelhetsz is, az általad írt kritériumok is ki vannak írva a jellemzésbe...
Az általánosan elterjedt fajták közül talán a Bergeron felel meg leginkább a feltételeidnek.
Két hátránya van: túlkötődésre hajlamos, és nagy korában nem éred fel, hogy ritkítsd a termést, valamint állítólag a virágmoníliára érzékeny, tehát nem szabad elbliccelni a virágzáskori permetezést. (Ezt saját tapasztalatból nem tudom, mert mindegyik kajszit permetezem kétszer virágzáskor.)
2. válaszadónak:
Köszönöm. A Bergeront személyes tapasztalatból ismered?
Jó fajta? Főleg friss fogyasztásra és lekvárnak kellene a fa. A fa méretét állítólag az alany nagyban befolyásolja. Azt viszont nem tudom, milyen alany hogyan. Ebben tudsz segíteni?
Most olvastam a Kuresia kajszi fajtáról, ami állítólag teljesen sharka vírus rezisztens. Ismered? Mekkorára nő? Milyen méretű és állagú a gyümölcse? Mennyire bírja a fagyokat, lehűléseket?
Két saját Bergeronom van különböző talajú kertekben. Mindkettő fiatal és saját oltás. A nagyobbon idén már volt vagy 10 kg.
Ebből ugye csak azt tapasztaltam, hogy jól kötődik, mutatós és a jobb gyümölcsminőségű fajták közé tartozik.
Viszont fórumtársaktól olvastam véleményeket, rendes termő fákról.
Kuresia még csak pár szemet termett, úgyhogy erről inkább nem írok saját véleményt. Elfelejtettem, mi rosszat olvastam róla, talán hogy nem túl jól bírja a fagyokat.
A legtöbb sárgabarack rendesen terem a sharka ellenére, csak némileg foltos a héj meg a mag, de saját fogyasztásnál ez nem lényeg. Nekem is van olyan fertőzött fám, amin évente átlag 3 mázsa terem.
Ha oltványt veszel, az 99 %, hogy csak mirabolan (fosóka szilva) alanyon kapsz.
Hű, akkor ezek szerint Te már profi kertész vagy! Jómagam csak idén kezdtem el a "gyümölcsfázást".
Eddigi fáim: Cacanska Rodna szilva, Alex cseresznye, Germersdorfi cseresznye, Debreceni bőtermő meggy (remélem, hallgat majd a nevére), Vilmos körte és egy szomszédtól kapott ? füge. Most a barackokon a sor (a kajszin kívül még egy nektarint is szeretnék) és nagyjából ennyi, hogy még a grillt is ki tudjam tenni a fűre ... :-)
Ezek szerint a Bergeron jó fajta. Nekem is eddig talán a legszimpatikusabb. Ki tudja, ezek a külföldi, új fajták (Kuresia, Orengered, Harlayne, stb.) mennyire bírják a hazai időjárást (főleg a fagyokat), mekkorára nőnek és meddig élnek, érnek.
Az olvasottak alapján szóba jöhet még 2 fajta: Ceglédi Arany és Pannónia. Ezekről mi a véleményed?
Az elsődleges szempont, a fagytűrés a Bergeron és a Borsi-féle, kései rózsabarack mellett szólna.
Itt a rózsakajszi a szilva hímlőre (sharka / PPV) való kifejezett fogékonysága miatt akad fenn a rostán,
illetve állítólag a Bergeron szebb és finomabb gyümölcsöt is produkál. Volt ahol azt olvastam,
hogy a Pannónia is érzékeny a sharkával szemben. A Ceglédi Aranyban tetszik, hogy sharka toleráns, jó fagytűrő és jó termésbiztonságú, talán ezért a 2. befutó nálam. A Bergeronról olvasom, hogy bőtermő, kiváló fagyálló, de a termésbiztonsága is kielégítő vajon (minden évben terem)?
A sharka-vírusról tudom, hogy humán kockázatot nem jelent, viszont fokozatosan legyengíti a fát állítólag. Ezek szerint Te ezt nem tapasztaltad? (Írod, hogy cirka 300 kg körül terem a fád a fertőzés ellenére.) A PPV-re a Cacanska Rodna szilvám "hál' Isten" kifejezetten érzékeny, most utólag olvastam.
Szóval lehetőleg igyekszem majd irtani a tetveket, amik terjesztik a himlőt. Gondolom, a nektarin is
szépen benyalhat belőleg, ugye? Sharka-rezisztens nektarinról tudsz esetleg?
Elnézést, ha elnyújtottam, de sok a kérdőjel bennem.
Igen, a sharka legyengíti (-heti) idővel a fákat, de fajtától függő mértékben. (Erről nem lehet olvasni sehol, hogy mit mennyire.) Az említett 3 mázsás fán viszonylag kicsik a termések, pedig a fa mérete miatt a 3 mázsát még simán kinevelhetné 5 mázsává, olyan nagy fa, hogy ennyi szem csak közepes termésszámnak minősül.
Kb. 30 éve lehet fertőzött. Fajtáját nem tudom, még apám vette. Hasonlít a Ceglédi aranyra.
Ha a Rodna gyümölcsének felületén behorpadó foltok, kívül-belül mézgásodás lesz, akkor cseréld le pl. C. lepoticára. Át is olthatod majd, úgy hamarabb lesz termő fád. A lepotica elég jól bírja a sharkát, inkább csak levélfoltosodást tapasztalni, meg túlkötődést minden évben, a sharka ellenére, így erősen metszeni meg gyümölcsritkítani érdemes.
Ha van sharka a kertedben vagy a szomszédságban, akkor bármit teszel, az új fáid is megfertőződnek. Még ha hetente permetezel egész évben, akkor sem tudod meggátolni, hogy pár széllel sodródó levéltetű ne fertőzze meg őket, legfeljebb nem fél év alatt, hanem két év alatt következik be a fertőzés. Egy veréb vagy cinke is meg tudja fertőzni a fát, a körmén hordva a vírust.
A fa legyengülését gátolni tudod, ha az egyéb legyengítő tényezőket elkerülöd. Tehát nyáron aszályban öntözöl, hiánybetegségek ellen trágyát dolgozol be vagy lombtrágyát használsz, túltermés miatti legyengült állapotot ritkítással elkerülsz és/vagy következő tavaszi erősebb metszéssel kompenzálsz, gombák és rovarok, atkák elleni védekezést nem blicceled el.
A Ceglédi arany és Pannónia fajtákat nem ismerem. (Azaz, nincs kizárva, hogy találkoztam már velük vagy van is, csak nem tudtam a nevüket.)
A rózsabarackok általában szárazak, nem túl zamatosak.
A Bergeron tavaszi fagytűrése (késői fagyok ellen) nagyrészt abban áll, hogy hosszabb a mélynyugalmi ideje, később indul a fa, később is nyílik. A rügyek, virágok, bimbók pedig annál nagyobb fagyot viselnek el, minél fejletlenebb fázisban vannak.
De kajsziknál a különbség ( tavaszi fagytűrésben) csak kb. 2 fok, és ez általában elég is a Bergeron esetében, de nem mindig.
Fagyzugos helyen gyakrabban elfagy a virágja, jobb fekvésben ritkán.
Ilyen jobb fekvésű helyen is panaszkodnak minden évben a hozzá nem értők, hogy elfagyott a barack, még akkor is, ha egyáltalán nem ment +2 fok alá a hőmérséklet.
Ugyanis a virágmonília miatt is elbarnulnak és lehullanak a virágok, hasonlóan ahhoz, mintha elfagytak volna. Ezért kell a nyílás kezdetén és fővirágzásban permetezni, lehetőleg felszívódó szerrel.
Az őszibarackok, a szőrösek és kopaszak általában csak foltosodással reagálnak a sharkára, tehát nem tudsz úgy mellényúlni, hogy egyáltalán ne legyen termésed, mint pl. szilva esetén a Beszterceivel.
Nektarint én nem ültetnék, általában nagyon fogékonyak a gyümölcsmoníliára, a fajták többségén csak állandó érés közbeni (3 napos szeres) permetezéssel lehet a termés felét megmenteni. A nektarinok íze is messze elmarad a szőrös barackok mögött.
A szomszédságban van körtefa? Mert a Vilmos nem önporzós.
Köszönöm a hasznos tanácsokat. Akkor valószínűleg marad a Bergeron kajsziból.
A Cacanska Lepoticára átoltást úgy érted, hogy teljesen újra oltani (törzsbe) a Rodnát,
illetve annak myrobalan alanyát, vagy külön-külön az ágakba inkább? Neked van C. Lepoticád?
Vilmos: passz, de szokott teremni. Mondjuk minden 2. évben van rajta csak rendesen.
Ingatlannal együtt örökölt, kissé megviselt fácska ...
Őszibarack vs. nektarin: párom nyaggat inkább a nektarin miatt. Nekem sem a szívem csücske,
de Ő nem szereti a szőröset (barackból sem). :-)
Esetleg tudsz olyan őszi fajtát ajánlani, ami:
- sárga húsú
- zamatos, lédús
- bőven és rendszeresen termő
- minél inkább fagytűrő, tehát (mint most akkor már tudom) kései
- lehetőleg öntermékeny
- lehetőleg magvaváló
"Csak" ennyi volna. :-D
Köszönöm előre is!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!