Idén ültetett gyümölcsfákat kell/lehet már idén metszeni ha több mint 1 méteres vesszőik vannak már?

Nyilván lesz, aki leszavaz, mert a feltett kérdésre semmilyen hasznos választ nem adtál.

Vízhajtásokról senki nem beszélt, itt idén ültetett fákról van szó. Vízhajtásoknak meg az idősebb fák törzsén, vastag ágain alvó rügyekből nőtt hajtásokat nevezzük.

Különben ha a szilva nálad rendre 1-1,5 m-es hajtásokat hoz, az azt jelenti, hogy nem sokat értesz a metszéshez, és rendszeresen túlmetszed. Egy termő fa ilyet csak akkor tesz (a túlmetszésen kívül), ha valami miatt egy szem termés sincs rajta, és emellett az időjárás nagyon csapadékos vagy indokolatlanul sok öntözést kap.

A termésmennyiségnek meg megint nincs köze egy facsemetéhez, ráadásul vitatható is, amit írsz.

Csonthéjasra nyáron fasebkezelőt használni meg felesleges, mivel a jellemző ágbetegségek csak hűvös időben aktívak, nyáron a metszési felület különben is nagyon gyorsan beforr egészséges fánál. Ezért is szokták pl. a termő kajszikat egyre több helyen letermés után metszeni. (A nyári metszésnek amúgy is növekedést csökkentő hatása van, ami termő korú fánál jó dolog.)

Na de, hogy a kérdésre válaszoljak:

A facsemete kitermeléskor elveszíti a gyökérzetének úgy 95 %-át. Ezért az első évben az a fő szempont, hogy begyökeresedjen.

A gyökereket a legelső időben (tavasszal) a meglévő törzs és gyökérzet anyagából építi, utána pedig a levelek által előállított szénvegyületekből (némi felvett ásványi anyag, meg persze víz hozzáadásával). Ha visszavágod a hajtásokat, akkor egy hónapra visszaveted a fa fejlődését, pedig pont ennek a pár hónapnak a minél jobb kihasználása a lényeg.

Majd a tavaszi metszéskor megejted az alakítást, a második tavaszon ez egyébként is fontos dolog. Az ágakat úgysem nagyon kell elágaztatni a törzs közvetlen közelében, tehát ha elágaznának, akkor azokat tavasszal majd le kellene vágnod. Ha hajtás hiányában mégis el kell ágaztatni valahol, akkor tavasszal majd megteszed azt is. Jó erős gyökérzeten szép hajtásokat hoz majd.

Szóval, csak két esetben vágd vissza most:

- ha huzatos helyen vannak a csemeték, és úgy gondolod, hogy a hosszú hajtásokat tőből le fogja törni a szél

- túl gyengék ahhoz, hogy megtartsák a saját súlyukat, és annyira elkezdenek lehajlani, hogy a tavaszi metszéshez nem lesz rendes alapod, csak csupa vízszintesen álló vessző.

Én az első nyáron még a törzsön nőtt hajtásokat sem szedem le, örülök mindennek, amitől erősebb lesz a kis fa.

Pont, hogy ültetés után lenne a legfontosabb a metszés, főleg szabadgyökerű fa esetében.

Ahol elmetszed a suhángot, az alatt 3-5 rüggyel fog elkezdődni a korona. Az erőse elágazó mandula sem feltétlenül jó, mert ha túl sűrű, az is csak probléma lesz később. A zöldmetszés is lehet hasznos, ha az szakszerű, de a kora tavaszi (tartós fagyok elmúlta után, általában márciusban) metszés a legfontosabb.