Ki hogyan és mivel trágyázza növényeit?

Trágya.

Amikor horgászni megyek, a vízpart közelében rengeteg szürke marhát tartanak ridegen. Időnkét összeszedek egy-egy zsáknyi elszáradt lepényt, ezt otthon porrá töröm és ezzel trágyázom a növényeim. Bizton állítom, hogy úgy nő tőle minden, mint a gomba eső után és nehezen tudok elképzelni ettől biobbat! :)

Nem szabad teljesen elzárkózni a műtrágyák használatától, hiszen különböző a növények ásványi anyag szükséglete vagyis a vetésforgóval ezek kiküszöbölhetők, de nem 1 éven belül. Pl a paradicsom a növekedési szakaszban szereti a foszfort, sokkal többet kíván mint káliumból. Van olyan, ami alig van benne a szerves trágyában. A szervestrágyázás vonzhatja a férgeket amik remekül látszanak akkor amikor minden retked már áprilisban kukacos lesz. Állítólag a lótrágya bevonzza a lótetűt, a csirketrágya a bolhákat... Évente 1 m3 szervestrágya és 2-2 kg N+P+K műtrágya remekül kiegészíti egymást a komposzt mellett.

100 nm-en...

Ha normálisan szeretnéd a talajodat feltölteni tápanyaggal, akkor nyúljál a zsebedbe rendesen. Elsőként jó lenne a talajodat bevizsgáltatni (ha már tudatosan biozni szeretnél). Ha komolyan veszed, hogy bio módszerekkel akarsz gazdálkodni, akkor csak olyan anyagokat használsz fel, ami ott engedélyezve van.Két anyag áll rendelkezésedre: A Grécei Alginit, és a Natúr Bio Organic. Az utóbbi pelletált,fermentált csirketrágya, az előbbi meg egy bányászott anyag. Ha olcsón akarod megúszni, akkor Natúr Bio Organic-ot szerzel be. Viszont az Alginitnek egyetlen növényi- vagy állati eredetű trágya sem tud a nyomába éri. Kicsit borsos ára van, de nagyon megéri, mert 4-6 év alatt fejti ki hatását egyenletesen.