Akvapónia. Van akinek bevált?

Oké, aki kertészkedik és öntözni szeretne, az kutat fúr, amihez általában engedély kell. Sok helyen meg se adják, de ha a szomszédök nem árulják el, talán nincs gond. Egy biztos, öntözni kell.

Erről eszembe jut, hogy láttam egy dokumentum filmet, említettek két indián falut. Az egyik éhezett, a másik meg gazdag volt, jól élt, és nem tudták, hogy ha az időjárás ugyanaz, akkor miért ez a különbség. A szárazság ugyanis mindkettőt súlytotta, a víz is kevés. Az egyik gazdálkodott a vízzel, a másik meg nem, csak ennyi volt a különbség. A vízgazdálkodás hatalmas költség, de a víz meg nagy érték, amit okosan kell használni.

Öntözéskor ha szórófejet használsz, akkor a víz nagy része még a levegőben elpárolog. A hőmérséklete sem mindegy, mert ha hidegebb a víz, az a növényeket károsíthatja, akár el is pusztíthatja. Még üvegháznál a kondenzvízre is figyelni kell, mert ha a hideg kondenzvíz a felforrósodott növényekre cseppen, akkor megégeti, látszani fog a termésen, virágon pedig méginkább. Ezt egy virágostól hallottam, szóval nem saját tapasztalat.

Szóval a víz nagy része a levegőben már elpárolog, ez az első veszteség. Aztán amikor beszivárog, nem fog a növények gyökereinél megállni, hanem megy tovább. Amit a növények felszívnak közben, az hasznosul, de mondjuk a 90% visszakerül a természet körforgásába. Ezért jobb a zárt rendszer, mert ott a vizet újra fel tudjuk használni, még azt is, amit a növények felszívtak és elpárologtattak.

Egy fóliasátorban mondjuk a víz ugyanúgy felszívódik a földben és elveszik, sőt a magasabb hőmérséklet miatt még a párolgás is nagyobb, amit ha szellőztetéssel tetézünk, akkor a vízzel nem járunk jobban. Plusz kártevők jönnek, betegségek, ami egy zárt rendszerben szintén megakadályozható. Bár inkább lelassítható, de ezt majd a tapasztalat megmutatja.

Amit viszont nem veszel figyelembe, hogy a nap nem képes a földet akármilyen mélyen átmelegíteni. Ugyanígy télen sem tud teljesen átfagyni. A föld alatt 1m-rel már eléggé állandó a hőmérséklet, amit ki lehet használni.

Ha megfigyelted a videót, a víz, mármint a halaké, mindenhol a föld alatt volt. A tálcák alatt, illetve a halak is vastag takaró alatt voltak. Namost a hideg lefele terjed, a meleg pedig felfele, így nem zavarják egymást, hacsak valaki meg nem keveri a levegőt. A halak vize, a tálcák alatt a legmélyebb ponton van, ahol vissza tud hűlni a föld hőmérsékletére, mielőtt a halakhoz kerülne. Nagyon amúgysem melegszik fel, hiszen alig éri a nap, de a víz amúgysem melegszik olyan könnyen, mint a föld. Gondoljunk csak a tavakra, hiába van 40 fok, a víz mindig hidegebb. Szóval én úgy gondolom, hogy a halak vizét reális, hogy max 15 fokon tudja tartani.

Ami a ballasztvizet illeti, az már neccesebb, mert valószínűleg másképp csinálnám, mondjuk hőszivattyúval, ami drágább, de megbízhatóbb. Ami a hordós megoldást illeti, lényegében lassítja a melegedést, vagy télen a lehűlést. Hogy mennyire, az meg csak víztömegtől függ. Ez csak a túlélést szolgálja, ezért tennék bele jóval drágább és költségesebb hőszivattyút, hogy semmit se bízzak a természetre.

A CO2 palackot megnéztem, egy 37 kilós töltettel nagyjából 60 ezer. Ez jó drága és valószínűleg csak egy elárasztásra elég, viszont nem kerül méreg a növényekbe. Ráadásul a növényeknek is hatalmas energiabomba lehet. Egyértelmű, hogy káros a halakra, azokat el kell zárni, külső levegőre kötni. A baktériumokra nem tudom hogy hat, szerintem nem hat sehogy.

És akkor nézzük a hasznot. A növények ha nem kapnak vizet, vagy ha lehűl a levegő, akkor vegetatív állapotba kerülnek, vagyis nem fejlődnek. Zárt rendszerben mindkettő folyamatosan kontrollálható, így a fejlődés folyamatos lesz. Ezért fejlődnek gyorsabban a növények, és ezért lesz sokkal nagyob a termés is. Persze ugyanez a szabadban is valószínűleg elérhető, ha végtelenek az erőforrásaid. Bőséges víz például, de a hőmérséklet akkoris nagy gond.

Maradt még a magas hőmérséklet, ami ugye a lakásodban is van. A föld hiába hideg, felfele nem terjed. A meleget meg kapja oldalról, az ablakokon, falakon keresztül. Felülről nem, mert a meleg felfele terjed, hiába forró a padlás. Nálam 5 centi szigetelés van a falakon, ez rendesen megfogja a meleget. Az üvegfelület a gyenge pont, de az is a sugárzás mértékétől függ. Ha ezt lecsökkentem 90-95 %-kal, akkor a téli sugárzást kapom, ami még elég lehet a növényeknek. Innentől csak a légáramlást kell figyelni, mert meleg levegő is bejut a zárt térbe, tehát ajtót ablakot csukni kell. Ezután jöhet a hűtés, ami lehet sok-sok hűvös víz, vagy egy működő hőszivattyú.

"Csak tippjeim vannak, néha tévedek, de azért elég jól el szoktam találni."

Hát ez az elég jól el szoktad találni, itt sajnos nem jött be. De nagyon köszönöm neked az élményt, hogy végig-kacaghattam a hozzászólásaidat.

A kommentjeidből látszik, hogy a különféle médiumok (tévé csatornák, weblapok) által felkapott és az egekig felhájpolt témák alapján van valami istentől elrugaszkodott elképzelésed a mezőgazdasági kuriózumokról.

De kapa még biztosan nem volt a kezedben.

És a való világról halovány elképzelésed sincsen!

Ezek a tippek, és ötletelések, ami a széndioxiddal való elárasztástól a hőszivattyúzásig terjednek, vezérléstechnikával együtt majdnem egy komplett családi ház árába kerülnek. [Ha a Holdról is szeretnél a mobilodról ránézni az akvapóniádra, hogy minden rendben megy-e]]

Szóval ezt a fajta ötletelést én csak szellemi f a s z l e n g e t é s n e k nevezem. Gyakorlati haszna nincsen, csak intenzív örömérzetet okoz.

A költségmegtérülés valóban fontos dolog, de amíg valaki meg nem valósítja és nem ad konkrét adatokat, addig erről semmit nem tudunk. Részemről csak a hit van, hogy a rendszer kitermeli az árát, illetve látom, hogy sokan megvalósították. Vegyszermentes zöldség, gyümölcs, nekem ezek a legfontosabbak de ami ennél is fontosabb, hogy nem kényszerérlelt. És nem kell kapálni.

A megvalósítás költségei már könnyebben kiszámolhatóak. Persze jó drága lesz, de azért én sokat lefaragnék, hogy elviselhető legyen. Maga a szerkezet alumínium váz, ami tartós, de szerintem nagy luxus. Átgondolnék más anyagokat, pl idomacél, fa, műanyag. Az agyaggolyók is őrült sokba kerülnek, dísznövényekhez jó, de ekkora mennyiségben mondjuk polisztirol golyók, vagy lapok jobbak, de szalmás megoldást is láttam. A hőszivattyú adott, a házat azzal fűtöm, de elbírná, ha az üvegházat még rákötném. Szerintem, ha a 2 milliós bekerülést céloznám meg, az reális lehetne, és ebben benne lenne a hőszivattyús támogatás és fűtés kiépítése.

A neten rengeteg aquapóniás megoldást láttam, bár a hidropóniás, vagy nem tudom hogy nevezik a halak nélküli megoldást, szóval főleg olyanokat láttam. Halasat meg inkább nagyüzemi formában láttam, ahol 100-200nm-es üvegházak vannak. Azért nem terjed el, mert sokba kerül, de ugyanez igaz a hőszivattyúra. Milliókat kell ráfordítani, a megtérülés 10-20 év, de messze hatékonyabb bármilyen más fűtési lehetőségnél. Szóval nem azt kell nézni, hogy más mit épít, hanem vagy követed a többit, vagy megpróbálsz kitörni, valami újat, jobbat csinálni. De még kitalálni sem kell, mert kész megoldás van, csak meg kell építeni.

Gönci Péter videójában tönkrement növényeket láttam, amiből egyértelműen nem az látszik, amiről beszél. De ha a dumát félreteszem, csak azt nézem, amit alkotott, már látok benne fantáziát. De ennyiből még nem lehet megmondani, mennyire működik élesben. Jó lenne tőle látni egy normális videót, amin valóban az látszik, amiről beszél. Egyébként csak az van, hogy elhiszem, amit mond, de így nincs mögötte semmi, ami bizonyítaná.

A halas része az, amit én se értek, bár én elkönyveltem azzal, hogy nem érteni kell, hanem megcsinálni. Ettől függetlenül azért jobb, ha mégiscsak megértem, mert a jelek szerint nem biztos, hogy működik. Viszont vannak működő rendszerek.

Ezt nézd meg, nekem nagyon tetszett. Mellesleg a polisztirolból semmi sem oldódik ki, de ha tudsz valamit, írd le.:

https://www.youtube.com/watch?v=But_uh5s9kE

Itt a halakat jobban mutatják:

https://www.youtube.com/watch?v=26xpMCXP9bw

Igazából nagyon sok videót láttam, amiből össze lehet rakni azt, ami a legjobban tetszik.

Amúgy ahogy nézem a videókat, még olcsóbban is ki lehet hozni a rendszert, eddig már ott tartok, hogy másfél milla alatt is kijön. Szerintem pár év alatt lazán megtérül. Nincs adatom, ez igaz, de mond meg te, mit látsz benne. Mármint azok alapján a videók alapján, aminek a linkjeit küldtem.

A haleleséget legalább részben megpróbálnám magam előállítani. Gondolom, jobban tudod, mivel etetik a halakat, de pl rovarlárvákat biztos lehetne előállítani nagy mennyiségben. Sügereknél szóba jöhet kishal, vagy csiga. A haltápból így kevesebb kellene.

De láttam extrém megoldást is. Az egyik tartályban sügerek voltak, azokat etették. A víz tovább vitte a halak ürülékét, azt meg felzabálták a tilápiák. Aztán végül a sügerek és a tilápiák is az asztalra kerültek. Dupla haszon.