Mi baja van a húsevő növényemnek? (Vénusz légycsapója)

A növények elég kényesek a vízre, sima csapvíz nem jó nekik. (Ezt persze én sem hittem el, de hamar el is pusztultak a növényeim.) Túl sok ásványi só van benne. Ami biztos, az az, hogy a desztillált víz az jó. Minden egyéb vízről eltérő véleményeket találhat az ember. Én itt az enyémet írom le.

Állott csapvíz: Bár öntözéshez többnyire ezt javasolják, nem jó. A csapvízben található klór még csak-csak elpárolog, de az ásványi sók bent maradnak.

Felforralt víz: Ez sem jó. A baktériumok, vírusok elpusztulnak, de az ásványi só benne marad.

Esővíz:Állítólag jó. Valahogy nem vagyok meggyőződve, hogy egy belvárosi ház tetején végigfolyó esővíz tényleg bármilyen élőlénynek hasznára van, így nem próbáltam ki.

Hólé:Szintén sokan javasolják. Mivel hó viszonylag ritkán esik, ráadásul pont akkor, amikor kevesebb vizet igényelnek a növények, erre sem lehet alapozni.

Ioncserélt víz:A legtöbb helyen ezt árulják már desztillált víz helyett. Nem annyira tiszta víz mint a desztillált víz, így nem biztos, hogy jó. Én ezt használom, és mióta csapvízről erre váltottam jól érzik magukat a növényeim. Egy leírás szerint ez a módszer eltávolítja ásványi sókat, de bent maradnak a baktériumok, vírusok.

Fordított ozmózissal tisztított víz:A legtöbb angol nyelvű oldalon ilyen vizet ajánlanak (RO = Reverse Osmosis), mivel elég a készüléket egyszer megvenni, és utána saját magunk gyárthatjuk a vizet. Ez persze csak azoknak éri meg, akiknek sok növényük van. A (nyilván elfogult) RO-készülék gyártók/forgalmazók szerint teljesen jól megtisztítja a vizet. Vettem már olyan desztillált vizet, amire az volt írva, aqua destillata minőségű víz, előállítva fordított ozmózissal.

A víz mennyiségénél az a fontos, hogy soha ne száradjon ki a talaj. Ha kis növényeink vannak, akkor ez (főleg nyáron) viszonylag hamar bekövetkezhez. Öntözni alulról szoktam (ne érje víz a leveleket). Bár legtöbben azt ajánlják, hogy mindig legyen víz a tálban (így sosem szárad ki a talaj), nekem ez nem jött be, elrohadtak a növényeim ennyi víztől. Valószínűleg ennyi víz akkor jó, ha az ideálisan magas hőmérsékletet és ideális fényviszonyokat is biztosítani tudnám.

Ez az elárasztásos dolog pedig tényleg beválik, de csak akkor tegyük ezt ha tényleg beteg, ősszel teleltetés előtt ami novembertől márciusig tart 3-10 C között természetes hogy leszáradnak a levelei. Ilyenkor tavasszal átültetjök mohatőzegbe.

Bármi kérdés nyugodtan jöhet.

Ha cserepes növényt vásárlunk, akkor elég sokáig nem kell azzal foglalkoznunk, hogy milyen föld van a cserépben. De ha magot ültetünk, vagy át akarjuk ültetni a növényt akkor erre is oda kell figyelni.

Ezek a növények nem gonoszságuk miatt próbálják a rovarokat elfogni, hanem mert tápanyagban szegény földben élnek. Emiatt nem jó nekik az általános virágföld, ha ilyenbe ültetjük a növényeket, akkor rövid időn belül elpusztulnak.

Ha nem akarunk földkeverékekkel foglalkozni, akkor a legegyszerűbb rostos mohatőzeget venni. Az angol neve ennek Sphagnum peat moss. A Sphagnum feliratot mindképpen keressük meg a csomagoláson, mert a sima tőzeg nem jó. Elég sokáig egyetlen fajta rostos mohatőzeget láttam csak (Novobalt), de újabban a Novobalt nem kapható, már Lith Peat néven kell keresni.

A rostos mohatőzeg helyett mást is használhatunk:

Élő Sphagnum moha

Elvileg használhatnánk magát az élő Sphagnum mohát is, de ezt még sosem próbáltam. Egyrészt nem is egyszerű beszerezni, másrészt nehéz életben tartani. Fórumokat olvasva úgy tűnik, az sem feltétlen jó, ha sikerül életben tartanunk, mert akkor meg hajlamos túlnőni a beleültetett húsevő növényeket.

Szárított Sphagnum moha

Az élő mohánál egy fokkal könnyebb beszerezni a hosszú rostokból álló szárított Sphagnum mohát. Még csak nagyon rövid ideje próbáltam ki először.

Préselt kókuszrost

Tégla nagyságú tömör anyag, melyet vízbe áztatva egy vödörnyi földet kapunk. Az első alkalommal amikor ilyent használtam nagyon szerették a kancsókák, a kókuszrostnak nagyon jó a víztartó képessége. Második alkalommal viszont nagyon megjártam, szinte az összes kancsókám meghalt.

Fajoktól függően különféle adalékanyagokat keverhetünk a földbe. Én a következőket próbáltam:

Mészmentes homok

Elvileg a legegyszerűbb adalékanyag, de nekem nem vált be. Könnyen elképzelhető, hogy mégsem volt mészmentes.

Perlit

Nagyon könnyű vulkanikus kőzet, ami a talaj szerkezetét javítja. Ha ilyent vásárlunk fontos odafigyelni, hogy kertészeti perlitet vegyünk. Perlitet az építőiparban is használnak, vélhetőan az oda szánt anyag kevésbé tiszta.

A növények többsége a magas páratartalma szereti. Ezt leginkább úgy tudjuk elérni, ha valami zárt helyre tesszük a növényt. Legegyszerűbb, ha egy átlátszó üdítős üveg (pontosabban műanyag) tetejét levágjuk, és fordítva a növény fölé tesszük. Így egy kis búra alatt fog növekedni a növény, ahol remélhetően elég magas a páratartalom. Nem árt az üvegre néhány lukat fúrni, a szellőzés miatt.

Az előző módszer nagyon olcsó, de ha több növényünk is van, akkor elég kényelmetlen. Ilyenkor lehet hasznos egy kis növényház, terrárium