Ha ennyire rinyalnak az aszaly miatt meg nem tudnak locsoolni, kiszarad a kukorica, miert nem visznek vizet a Dunából vagy a Balatonból?

[link]

Ez is öntözés eredménye

A Duna-Tisza köze magasabban van, mint a Duna. A víz meg nem szeret felfelé folyni. Sokszázezer hektárt pedig öntözésre berendezni (csatorna a közelben, ahol a vizet odavezeted, szivattyúk, öntözőberendezések) pedig eszméletlen, felfoghatatlan mértékű munka, még magasabb költségekkel.

Gondolj bele, csinálsz egy gerinccsatornát a Dunától keresztbe a Tisza irányába. Széleset, mélyet. Egyre mélyebbre vágod magad a Kiskunság homokjába. Ebből aztán főcsatornákat ágaztatsz le, fúrod magad előre, mint a vakond, ezekből kisebb csatornákat, amikból már csak még egyszer kell kb. osztani, hogy az egyes táblákat öntözd. Közben átmész utak, vasutak, gázvezetékek, hírközlő kábelek, vízvezetékek, szennyvízvezetékek alatt, elektromos földkábeleket vágsz át, tehát ezeken a helyeken hidakat, átjárókat építesz, közműátvezetéseket csinálsz. Utána elérsz a vízzel a tábla szélére, annak van kismillió tulajdonosa, azoknak kéne megegyezni az öntözés kiépítéséről. Arról nem is beszélve, hogy ki fizetné meg ennek a regionális beruházásnak az árát? A pesti multis excelhuszár? "Az én adómból, hogy a parasztoknak többet érjen a földje?"

A környezeti károkról ne is beszéljünk. Műszakilag minden megvalósítható, kellő megalomániával folyókat lehet megfordítani, de mindennek van határa...

És az öntözéssel kijuttatható víz mennyisége nagyon kevés, hogy ha nagyobb léptékben gondolkodsz. Na a kerti slagot képzeld el egy kicsit nagyobban...

Kérdés aztán, hogy a nyári aszályos időkben, amikor már a hajóforgalmat is korlátozni kell az alacsony vízállás miatt, akkor mennyi vizet lehet kivenni a Dunából. Mert az ott egyben szép nagy víztömegnek néz ki, tök sokáig tart átúszni, de a fél Alföldre szétosztva még párakapu vízigényét sem elégíti ki.

Egyéb vízfogyasztásokról nem is beszélve, pl. a Paksi Atomerőműnek kell némi hűtővíz... Egy csomó település parti szűrésű vizet használ, érted, azt isszák az emberek...

A megoldás az lenne valószínűleg, hogy ahogy a Tisza szabályozásával kiszárították az Alföldet (és kialakult a most ismert szántóföldes kép a korábbi lápokból, mocsarakból, nádasokból), úgy most visszaengednék a vizet a területekre sok-sok négyzetkilométeren. És sokfelé, tehát nem egy nagy új tavat kéne csinálni, hanem százszámra kicsiket. Ezek párolognának, tehát hűtenék a környezetüket és eső is képződne helyben.

Érthető módon azonban ezeknek a területeknek a tulajdonosai nem igazán repesnek az ötletért...

Látszik, hogy nem értesz a földműveléshez. A vizet hogyan fogod több 10, vagy akár 100 kilométerre elszállítani? Vizet kivenni a Dunából és a Balatonból engedélyköteles és pénzbe kerül. A fúrt kutat is be kell jelenteni. Nem vételezhetsz onnan sem ingyen napi több ezer litert.

Gazdaságilag nem éri meg mindenhol locsolni.

A tartálykocsival szállított víz nagyon drága. Egy 10 köbméter vizet szállító kocsi üzemanyagköltsége 100 kilométeren tudod hogy mennyi?

Egy hektár földre napi 100 ezer-1 millió liter vízzel számolj!