A növényeket tudtommal szabadna bántani ha csak azt írtanánk, a növényeknek nincsenek érzései, ugye?

"A növényeket tudtommal szabadna bántani ha csak azt írtanánk, a növényeknek nincsenek érzései, ugye?"

Érzéseik valószínűleg nincsenek, hiszen nincs idegrendszerük. De képesek érzékelni az őt érő hatásokat, és reagálni rájuk. Például különböző anyagokat képesek kibocsájtani az őket érő károsító hatásokra (pl. legelés), amivel jeleznek a szomszédos növényeknek.

"Akkor nem értem hogy miért nevezzük élőnek?"

Mert életjelenségeket mutatnak, és így megfelelnek az élőlény definíciójának.

"Csak az állatok és az emberek ellátása a szerepük"

Ez egy teljesen téves elképzelés. Nem azért léteznek a növények, hogy ellássák az állatokat, köztük az embert is. Természtesen ez egy fontos ökológiai szerepük, de nem ezért alakultak ki.

"lelkük sincsen így öntudatuk sem."

Lélekről írni egy természettudományos kérdésnél... Bizarr.

"Az állatoknak van öntudatuk de szelleműek.nincsen"

Az állatok nagy részének nincs öntudata. A szellem meg megint csak értelmezhetetlen fogalom természettudományos szempontból.

"ezzel csak az ember rendelkezik és a felsőbbrendű teremtmények ill. A Teremtő. "

Komolyan: miért írsz ki ilyen kérdést a természettudományok kategóriába?

"Be tudnád bizonyítani azt a biológiai tételt hogy a növény él?"

Be. Megfelenek az életkritériumoknak: elhatároldónak a környezetüktől, van anyagcseréjük, képesek reagálni a külső ingerekre, képesek szaporodni, van evolúciójuk. (De ha más szempontból közelítjük, az ő sejtjeik is megfelelnek Gánti chemoton modelljének.)

(Egyébként tételek a matematikában vannak, nem a biológiában.)

#4 nem a #3-mas vagyok, de kertész.

Ha pl egy paradicsomnövényt megtámadnak a rovarok, akkor a földön keresztül a gyökérzeten át jeleket küld a többi körülötte lévőnek, hogy aktívan tudjanak védekezni azok ellen a kártevők ellen.

Zöldségtermesztésnél szokás ültetni kifejezetten ilyen "áldozatnövényeket", amiket közismerten jobban szeretnek támadni a rovarok, ezzel elcsalogatják a többitől a kártevőket, és közben a többi is tud aktívan védekezni ellenük.

Kb úgy lehetne elképzelni, mint ahogy bemutatja az Avatár című film, hogy kapcsolatban, összeköttetésben állnak a növények a földön, gyökérzeten keresztül

Inkább vegyi anyagokkal szokták jelezni, vagyis a növények tudnak szagolni is, és ilyenkor védekeznek.

Például keserűbb lesz a levelük, a kártevők nem szeretik annyira megrágni.

Egyébként tényleg fura egy vallásos kérdés a teremészettudományokban.

Ami meg a növények szerepét illeti: a legtöbb növény aktívan harcol az elfogyasztás ellen. Például mérgekkel, vagy pedig a fű azzal, hogy nagyon erősen koptatja a fogalat. A növényevők, ha a ragadozók nem pusztítják el őket, akkor általában éhenhalnak, mert tövig kopik a foguk.

"A növényeket tudtommal szabadna bántani..."

Ebben a meglehetősen fura kérdésben mit értesz az alatt, hogy "szabad"? A keresztény biblia szerint? Mert akkor nem való a kérdés a "Természettudományok" kategóriába.

Vagy a társadalmi együttélés szabályai vagy a törvények szerint?

A védett növényeket és állatokat nem szabad bántani. Továbbá a gerinces állatoknak nem szabad indokolatlanul fájdalmat okozni.

"Be tudnád bizonyítani azt a biológiai tételt hogy a növény él?"

Azért ennyire ne legyen már színvonaltalan ez az oldal, hogy ilyesmivel erőlködj!

Ha a növény nem él akkor elszárad, elrothad = nem lesz.

5

Ennek egy része egyszerűen nem igaz, más része pedig téves értelmezés.

A paradicsomok nem tudnak a másiknak jelzést küldeni közvetlenül a földön keresztül, mivel nincsenek kapcsolatban egymással. Idegen, más fajú növényekkel meg főleg nincsenek kapcsolatban. Tehát ez az állításod nem igaz. Ami igaz, az az, hogy egyes esetekben gombafonalakon keresztül vannak kapcsolatban. De más fajú növényekkel csak ritkán, mivel a gombáknak megvannak a kedvenc növényeik, és inkább csak rokon fajok érdeklik őket.

Egy paradicsomnak alapból az lenne a jó, ha minden más, a környezetében lévő növényt megölnének az állatok/betegségek (beleértve a többi paradicsomot is), mivel a környezetében lévő összes növény az adott paradicsom elől veszi el a vizet, tápanyagot, fényt. Ha nem lennének, akkor az az egy paradicsom nagyra nőhetne, rengeteg utódot (magot) tudna nevelni.

Az meg, hogy bármilyen formában direkt jelet küldene egy paradicsom, már önmagában is a természettudományos ismeretek hiánya. Még az állatok többsége se tud ilyen módon kommunikálni. Ez az egész fordítva működik, mint ahogy elképzeled.

Kezdjük magasabb, állati szinten. Az állatok se azért adnak ki hangokat és egyéb jelzéseket, hogy a fajtárs vagy éppen ellenség azt értelmezze. Hanem ösztönösen kiadnak egy hangot, csinálnak bizonyos mozgást, de eszükbe se jut, hogy a másik majd erre reagálni fog.

Hanem az van, hogy az állatok értelmezni tudják más állatok hang- és egyéb jelzéseit, amit azok ösztönösen kiadnak.

Erre egy kísérleti példa: ha egy seregélyt betesznek kalitkában egy üres szobába, és az jól tudja, hogy ott nincs másik seregély, aztán beengednek egy macskát, akkor a seregély automatikusan elkezdi adni a macskára figyelmeztető vészjelzést. Holott nincs kinek, mert jól tudja, hogy egyedül van bent, társak nélkül. Ebből látni, hogy nem a társakat figyelmezteti. Hanem olyasmi reakció, mint mikor az ember ráüt kalapáccsal az ujjával, és felordít, hogy áááá. Ezt akkor is csináljuk, ha egyedül vagyunk.

Ezzel szemben, ha mondjuk egy embert zárnának be egy szobába, aztán beengednének egy oroszlánt, akkor az ember nem kezdene el kiabálni, hogy "fussatok, meneküljetek, itt egy oroszlán!" Mivel az ember konkrétan azért adna vészjelzést, hogy azt mások megértsék. De a seregélyt nem érdekli, hogy van-e ott fajtárs, aki veszi a jelzést, mivel nem a másikat figyelmezteti, csak a génekben kódolva van, hogy ha macskát lát, akkor ezt a bizonyos hangot ki kell adnia.

Visszatérve a paradicsomra: ha, neadjisten, az adott növény gombafonalakon keresztül kapcsolatban áll más paradicsomokkal, akkor nyilvánvalóan nem üzen nekik, ha jön a gaz poloska, és elkezdi szívogatni a levét. Viszont elkezd termelni egy olyan anyagot, amitől a leve kevésbé lesz jó ízű, abban "reménykedve", hogy a poloska majd átmegy egy másik paradicsomra táplálkozni. De ha nincs szerencséje, és a gyökere gombafonalak által pont össze van kötve egy másik paradicsommal, akkor a gomba a kiszívott nedvekkel együtt felveszi ezt a rossz ízt okozó anyagot is, és a nedvkeringésén keresztül ez aztán bekerül a másik paradicsom keringésébe is, és ott kiváltja annál is a rossz ízű anyag termelését.

Vagyis, az egészben nincs semmi célzatosság, hanem olyan, mintha egy ember vért ad, ezt beadják egy másik embernek, és a vérben lévő anyagok aztán a másik ember ereiben fognak keringeni. Mondjuk, a véradó épp átesett a Covidon, a szervezete ezerrel termeli az ellenanyagot, a vérében még vannak elpusztított és legyengített vírusok. Aztán a levett vérrel ezek átkerülnek a másik ember szervezetébe, mire a másik ember szervezete észleli a fertőzést, és elkezd ellenanyagot termelni. Ez se tudatos kommunikáció eredménye, lévén, hogy alapból a fertőzött ember vérét nem is adnák be.

Ugyanígy, nem tudatos kommunikáció az se, ami a paradicsomok esetében történik.