A hibrid dinnye magját hogyan állítják elő?

Úgy, hogy felváltva ültetnek apa- és anyasorokat. Mondjuk, 5 sor az anyafajtából, 1 az apafajtából.

A dinnyénél (meg minden kabakosnál) külön vannak porzós és termős virágok, amiket szemre is nagyon könnyű megkülönböztetni. Tehát az anyasorokról leszedegetik a porzós virágokat, hogy csak a termősek maradjanak. Utána a méhek teszik a dolgukat, az apanövények virágporával megtermékenyítik az anyanövények megmaradt (termős) virágait.

Mikor a termések beértek, géppel kiszedik a magokat, kimossák, és ezekből a magokból már F1 növények fejlődnek.

(Egyes növényeknél olyan vegyszert használnak, amitől a virágportokok elhalnak, így nincs kézi munka. Lehet, hogy már dinnyénél is van ilyen, azt nem tudom.)

Úgy érted, hogy két így előállított F1-es hibrid közös utódja miért nem lesz ugyanolyan?

Azért, mert akkor már nem biztosított, hogy mindkét szülő génjei a megfelelő arányban és kombinációban legyenek jelen.

A neten vannak jó szakmai leírások, de megpróbálom nagyon leegyszerűsítve elmagyarázni.

A dinnye, mint az ember is, diploid. Ami azt jelenti, hogy két szülője van (nem minden növény ilyen), és mindkét szülőjétől örököl egy-egy komplett kromoszómakészletet. Ez a két sorozat összekapcsolódik, és az utód minden tulajdonságát meghatározza.

De mivel két sorozat van, ezért nyilván nem tud mindkettő megjelenni az utódban, csak az egyik.

Pl. embernél előfordul, hogy az egyik szülőjétől a kék szeműség génjét örökölte, a másik szülőjétől a barna szeműségét. Ilyenkor mi van? Az van, hogy az egyik tulajdonság (ez esetben a barna szeműség) az erősebb, tehát a gyerek barna szemű lesz. De a kék szeműség génje ott van benne, és pont olyan eséllyel tudja továbbadni az ő gyerekeinek, mint a barna szeműséget. (Az ivarsejtek úgy néznek ki, hogy a szülőktől kapott két kromoszómakészlet felét tartalmazza minden ivarsejt. De nem külön az apáét meg az anyáét, hanem a kettő szakaszai ötletszerűen összekeveredve lesznek jelen mindegyik sejtben.)

Na mármost, maradva a szemszíneknél, tételezzük fel, hogy két szülőpárnak egyformán olyan utóda születik (egyik fiú, a másik lány), ahol az utód barna szemű, de hordozzák a kék szeműség génjét is. Ha nekik majd egyszer gyerekük lesz, akkor lehet, hogy mindkettő a barna szeműséget örökíti át neki, ekkor a gyerekük barna szemű lesz. Ha egyik barna, a másik kék szemszínt ad tovább, akkor a gyerek szintén barna szemű lesz, mert ez erősebb tulajdonság. De ha mindkettő a kék szemszínt adja tovább, akkor a gyereknek két kék génje lesz, így kék szemű lesz.

Tehát ha itt a hibridizáció lényege az lenne, hogy barna szemű és kék szemű emberek hibridjét hozzuk létre, ahol az emberek barna szeműek, de hordozzák a kék szeműség génjét, akkor azt látjuk, hogy a következő generációban már lesznek olyanok, akiknek mindkét génjük barna, meg lesznek olyanok, akiknek mindkettő kék, és nekik a valóságban is kék lesz a szemük. Tehát a második generációban már 3 variáció fordul elő.

És ez még csak a szemszín, ahol többnyire csak 1 gén határoz meg egy tulajdonságot.

Na mármost, visszatérve a dinnyéhez. Két olyan fajtából indulunk ki, aminek a génjei alapvetően konstansok, azaz minimális a különbség egy egyes példányok közt, így tekinthetjük mindet egyformának.

Így, ha a két fajtát összeporozzuk, akkor nagyjából egyforma lesz minden utód, mivel egy teljes génkészletet kaptak az egyik szülőjüktől, és egy másikféle teljes készletet a másiktól. (És kísérletezéssel megállapították, hogy melyik fajta melyik fajtával keveredve ad jó minőséget.)

De aztán a következő generációban már lesz olyan növény, ami bizonyos génekből mindkét példányt az első fajtáét kapja, más génekből meg mindkét fajtát a második fajtáét. (Ahogy a gyerekek esetében is lesz, aki két barna gént örököl, vagy két kéket.)

És mivel, mint írtam, a gének keveredése ötletszerűen megy végbe az ivarsejteknél, hogy melyik ős tulajdonságaiból mennyi kerül be az ivarsejtbe, így kisebb-nagyobb mértékben minden növényt más lesz, mint az összes többi, mert a génkészletük teljesen más összeállítású lesz. És ebből adódóan, a tulajdonságaik is nagyon elütnek egymástól, és csak kevés lesz köztük (ha lesz egyáltalán), amelyik hozza az eredeti F1 hibridek jó tulajdonságait.

Ezt a génkeveredést úgy egyszerű elképzelni, hogy veszel egy 2 m-es sárga szalagot, meg egy ugyanolyan pirosat. Szépen egymásra fekteted a padlón. Utána ollóval ötletszerűen kisebb-nagyobb darabokra vágod őket így együtt, és ott hagyod őket párokban.

Aztán minden párból félreteszed külön az egyik darabot, mindegy, melyik színűt, és összeragasztod cellux-szal az így kapott keverékeket.

Így megint lesz 2 db 2 m-es szalagod. Mindkettő foltokban piros és sárga.

Ha megkérsz még 99 embert, hogy ugyanezt a kísérletet csinálják meg ők is, akkor a végeredményként kapott szalagok közt nem nagyon lesz egyforma. Más hosszúságú darabok lesznek a két új szalagban, és más színkombinációban.

Az utódok tulajdonságai is ilyen változatos módon fognak keveredni a dinnyénél.

5

Nem az anyafajta meg az apafajta egyforma, hanem az anyafajtán belül minden egyed, és az apafajtán belül minden egyed. És a két fajta nagyon eltér.

A hibrid mindkettőtől örököl egy génkészletet. És a tulajdonságok egy részénél az apáé fognak megjelenni a valóságban az utódnál, más tulajdonságok esetében pedig az anyáé. (A másik szülő tulajdonságai pedig csak rejtett módon, a DNS-ben kódolva.)

Az utód (hibrid) sok tulajdonságot pedig mindkét szülőtől fog látható módon örökölni, a kettő elegyeként. (Tulajdonképpen ez a gyakoribb, mert a tulajdonságok többségét több gén is befolyásolja, nem csak egy. Embernél ilyen tulajdonság a bőrszín például.)

És azért állítják elő a hibridet, mert a végeredmény jobb kombináció lesz, mint a szülők bármelyike. Van olyan tulajdonság (pl. szárazságtűrés, termésméret, íz, stb.), ami így, hogy mindkét szülő tulajdonságait hordozza a növény vegyesen, bőven túllép a szülők tulajdonságán.

Hát ha másik fajta, és átporozzák egymást, akkor az így előállított magból kikelő növény nyilván hibrid lesz.

A hibrid csak annyit jelent, mint a kutyánál a keverék. Vagyis, nem egy tiszta, állandó (konstans) fajta.