Mikor szokott egy fa “vérezni”?

A gyümölcsfákból nem gyanta, hanem mézga folyik. Kinézetre hasonló, de másféle anyag. A gyanta a fenyőkre jellemző inkább.

A gyanta élettani szerepe a sebek lezárása, ill. a fában lévő betegségek elszigetelése, a háncs anyagának a kórokozó számára feldolgozhatatlanná alakításával.

Amikor már kifolyik a kéregre, az súlyos farontó baktérium- vagy gombabetegség miatt van, olyasmi, mint embernél az immunrendszer túlműködése, pl. allergiák esetében.

A hangyáknak ehhez nincs köze. Azok leggyakrabban a leveleken élő különféle tetvek miatt mennek a gondozatlan fákra, mivel azok nem tudják megemészteni a fából kiszívott lében lévő cukrot, és a testükben felsűrűsödik, aztán hátul kispriccelik. Ennek a neve mézharmat, a méhek még mézet is csinálnak belőle, de a hangyák is szeretik.

Ezen kívül még az érett gyümölcsöt is eszik a hangyák, de az nyilván csak rövid ideig van, amikor épp érik. (Szokásuk, hogy minden gyümölcsbe csak egy kis folton belerágnak, hogy megrothadjon, utána mennek másik gyümölcsre. Nálam egyszer 4 nap alatt tönkretették egy nagy cseresznyefa termésének 2/3-át úgy, hogy mindegyik szemből csak egy pár mm-es részt ettek meg.)