Rengeteg bebi csupasz csiga van a kertemben mar most, hogyan irtam ki oket?

A csupasz csigák ellen többféle módon is védekezhetsz, de nem mindegyik hatékony vagy környezetbarát. A kémiai szerek közül a metaldehid tartalmú csigaölők veszélyesek lehetnek az egyes háziállatokra, ezért óvatosan kell velük bánni1. A természetes anyagok közül a só, a mészpor, a gipsz, a hamu, a szódabikarbóna és az ecet is elriaszthatja a csigákat, de ezek is károsíthatják a növényeket vagy a talajt. A sörös csapdák is beválhatnak, de ezek csak a környezetükben lévő csigákat fogják meg.

A leghatékonyabb és legkíméletesebb módszer a biológiai védekezés, amikor a csigák természetes ellenségeit használod fel. Ilyenek például a futókacsák, a gyíkok, a törékeny kuszmák, a futrinkák és a sünök12. Ha ezeknek megfelelő élőhelyet biztosítasz a kertedben, akkor segíthetnek megszabadulni a csigáktól. Például a szárazon rakott kőfal, a sövények és virágos cserjék alatt maradt lomb, vagy a levágott ágak jó búvóhelyek lehetnek ezeknek az állatoknak.

Az 1. válaszoló jól írja.

Csak a környezetbarát módszereknek az a közös jellemzőjük, hogy csökkenteni tudod ugyan velük a csigák számát, de nagyon lecsökkenteni nem, főleg ilyen aránylag nagyobb területről.

Legegyszerűbb módszer szerintem az, hogy nedves rongyokat teszel le a földre, a csigák nappalra alábújnak, te meg összeszeded őket. Bár a sörcsapda is sokat tud fogni, csak hát a sört megiszod te is...

A nagyon jó módszer a metaldehid - lenne. Csak tavalytól, ha jól tudom, I. kategóriás lett, mert az értelmi fogyatékosak tudják úgy használni, hogy veszélyes legyen. De az biztos, hogy nem fogsz tudni venni a boltban, ha csak úgy besétálsz.

Szokás szerint a rohadt EU-ra hivatkoztak vele kapcsolatban, ami szokás szerint nem igaz, mert pl. Romániában annyit vehetsz most is, amennyit akarsz, pedig ők is EU-tagok. (Nekem onnan van.)

Mikor először használtam, két nap múlva elállt a szavam, mert m2-enként volt vagy 5 döglött csiga a föld tetején, eszembe se jutott, hogy ennyi lehetett nálam.

Elöljáróban: POKOLI MELÓ!

"nedves rongyokat teszel le a földre, a csigák nappalra alábújnak, te meg összeszeded őket." Nem kell összeszedni: Mészhidráttal - ami környezetkímélő! -, ha leszórod őket, majd' kibújnak a bőrükből. 😊

Ami talán fontosabb:

A talajfelszín szárazon tartása szélesebb sortávval, helyre vetett/ültetett kultúránál a tőtáv is nagyobb legyen. Esetleges(!) öntözés a növény tövéhez közel. Gyakori sarabolás (tolikapával a legkönnyebb), ami öntözést is pótol, következetes GYOMMENTESÍTÉS.

3

A mészhidrátból kell egy bizonyos mennyiség, de úgy meg lúgosítja a talajt. Csak kimondottan savanyú talaj esetén mondható, hogy nem káros. Más esetben azért jobb a nedves rongy. Természetesen, melós egy dolog, de ha valaki ezzel akar szórakozni, hát tegye.

A talaj szárazsága nem függ össze a csigákkal. Legfeljebb nem ott laknak, hanem pár centivel odébb, a növények alatt. De nyár közepén, a zöldségek kiszedése után ott maradó csupasz területen is rengeteg meztelen csiga él a talajban, és ezt meg is láthatod, ha metaldehidet szórsz ki.

Kell valaki ismerőst keríteni, aki a metaldehidet meg tudja venni, és ki kell szórni az útvonalukba. Nincs környezetbarát megoldás. És mindent lezabáltak tavaly a sok esőben nálunk is. Néha egy-egy növénynek csak a kórója maradt reggelre...

[link]

#4.

"Csak kimondottan savanyú talaj esetén mondható, hogy nem káros."

No ez nem egészen így van! Akkor a szikeseket miért meszezik...? 😊

Ahhoz, hogy egy szokványos (7±1 pH) talajt ellúgosíts, baromi sok mészhidrát kell, számold csak ki!

No meg a másik: A mésznek jelentős talajszerkezet javító hatása van!

Ahol jómagam lebeszélném a használatát, az néhány ritka évelő: rododendron, azálea, áfonya...