Véditek valahogy a virágzó gyümölcsfákat a faggyal szemben?

Láncfűrésszel védekezek.

Ünnepek után kivágom mind a 12 gyümölcsfámat, utána berotálom a területet, és be lesz füvesítve.

4. éve, hogy elfagy a barack és a cseresznye. Semmi értelme tovább belefektetni az energiát. Ha nem a fagy, akkor a poloskák teszik tönkre a termést.

A kazánban több haszna lesz majd.

Mivel dolgozó ember vagyok, csak imával tudnék védekezni. Füstölni ebben a szélben felesleges, a víz porlasztáshoz meg fel kéne kelnem hajnal 2 órakor.

Tavaly ősszel és az idén tavasszal is ültettem olyan kajszit és kopasz barackot, amelyik később virágzik. Persze később is terem. Ennyit tudok tenni annak érdekében, hogy saját termésű barackjaim is legyenek, mert nekem is az #1 válaszolóhoz hasonlóan az elmúlt 3 évben csak imitt amott termettek. Egy része elfagyott. Ami virág meg mégsem fagyott el, arra meg ilyen hűvös, szeles esőben nem jöttek a méhecskék, nem termékenyült meg.

Nem szoktam védekezni.

Nálam csak 2 évvel ezelőtt nem volt baracktermés, a többi évben tudtam eladni is. A ház melletti sárgabarackfa mindig termett, meg a telken a lejtő tetején állók, ahonnan lefolyt a fagy. A lejtő alján lévők fagykárt szenvedtek, hol részlegest, hol teljest. Most úgy látom, a nagyon korai (Aurora) fagyott csak el teljesen, a többin maradt valamennyi. Volt egy fa, Orangered, azt kivágtam tavaly, mert különösen fagyérzékeny volt, plusz monília ellen is tízszer kellett volna permetezni. De még így is maradt vagy 9 sárgabarackfa, és azokról azt a pár mázsa termést eladom kilónként 500-ért azoknak, akik kivágták a fájukat. :)

Az őszikkel szokott még probléma lenni, most idén úgy néz ki, nem fagyott el teljesen semelyik, csak részlegesen némelyik, abból is van 7. Ja, meg a legkorábban virágzó mandulák sincsenek biztonságban, de idén valahogy megúszták.

Életemben egyszer fordult elő, hogy az alma részleges fagykárt szenvedett (pár éve), soha semmi más gyümölcs nem fagyott el még nálam, az elmúlt fél évszázadban.

Többször is - bár idén értem el először "szignifikáns" eredményt.

Kell hozzá:

- Motoros háti permetező gép! (A gyors munkához és a kívánt magasság eléréséhez)

- Maximum-minimum hőmérő - talajszint fölött 2 m magasan

- Megbízható előrejelzés (már akad...)

- Némi langyos víz

(Esetleg 1-2 ml Nonit nedvesítőszer 10 l lötyihez)

Fagyveszélyes hajnalon korán (05 - 06 h) kelsz.

Lesed a hőmérőt, és vársz, míg 0 fok közelébe süllyed.

Indulsz a bevetésre, és nyomatod a vizet, "ahogy a csövön kifér"! (Azért nem kell túlzásba esni: 10 l elég pl. egy hatalmas kajszi és 8 db őszibarackfa eláztatásához.)

A fagyos hajnalok után - mentális egészséged megőrzése érdekében! - 3-4 napig KI SE NÉZEL a kertbe.

Majd egy szikével (snitzerrel) kibandukolsz, és néhány virággyanús képződményt óvatosan kettévágsz. Ha a bibepont alatti magkezdemény színe zöld, akkor van esélyed hogy nyertél.

8

A vízzel való permetezés fokozza az elfagyás esélyét. Mivel a párolgás hőt von el, ezért már +2 fokos levegőben is meg tud fagyni víz. Ugyanígy, -3 fokon, ami alapból még semmi bajt nem csinálna, te -5-re hűtöd a virágaidat.

A vízzel való FOLYAMATOS permetezés az, ami pár fokos mínuszban még megvéd(het)i a virágokat. Mivel eleve plusz hőmérsékletű a víz, amit kiszórunk, és a párolgás általi hőveszteséget többszörösen felülmúlja a virágokra ráfagyó víz általi hőtermelés. (Mivel alacsonyabb halmazállapotba való változás hőt termel, magasabba való változás pedig hőt von el, alapvető fizika.)

De nagy hidegben ez se működik, mert nem termelődik annyi hő, hogy elég legyen. Plusz a túl gyorsan megfagyó víz olyan mennyiségű jeget rak a fákra, hogy letörnek az ágak.

[link]

[link]

#9.

Ezek szerint mind hülye, aki ezt kitalálta!

Mintha nem lenne igaz, hogy

- minden halmazállapot változás fentről lefelé komoly energia (hő!) felszabadulással jár,

- és a virágokra rárakódott jégnek nem volna hőszigetelő képessége.

De ha félretesszük az elméletieskedést, ez a gyakorlat engem igazolt. És ez a lényeg!

Egyébként ezért bátorkodtam ezt választani:

[link]

Te meg azt csinálsz, amit akarsz...