Mi célt szolgál a fatörzsek mésszel való lekenése?

Hogy télen ne süljön ki és ne repedjen ketté a törzse, igen jól olvastad télen!

Fagyban az árnyékos felén jéggé fagy, míg a napsütötte oldalon a 70-80 fokra is felhevülhet, a hótakaró a fára fókuszálja a fényt, olyan mint mikor nagyítóval gyújtasz tüzet. Nagy hidegben lehet akár 100 fok különbség is a 2 oldal között, így könnyen megdöglik a gyümölcsfa, ha nincsen fehérre festve a törzse.

Ennyi okos van itt? :D

Ezért pénzt is kaptok, vagy önszorgalom? :D

Mészről mit tanultatok? Szívja a vízet. Így lassabban indul be a keringés és a tavaszi fagy nem tesz kárt a virágokban

a kár/kórokozók elleni egyfajta védelem.

Az az érdekes, hogy a természet mész nélkül isntúlélt évmilliókat..

Most nehezebb, mert rengeteg a fertőzés, amire az evolúció nem készült fel.

És a baktérium csak a törzsön tud felmászni?

Azért csak azt kell kenni?

Meg az ágakat nem süti a nap? :D

Igaza van az előzőnek.

A törzs meszelése nem lassítja a virágzást, mert az összes ágat süti a nap. A virágzást alapvetően a talajhő emelkedése indítja be, a gyökérzet ez alapján "indítja be" a fejlődést, ha már véget ért a mélynyugalmi állapot. Ezért nem virágzik a fa a február eleji melegfront alkalmával, hiába van huszon-fok. A talaj lassan melegszik.

Igen, a mész gátolja a kéregrepedésekben a betegségek telelését, de ezek áttelelnek a vastagabb ágakon is, szóval lényegtelen. A puha bőrű rovarok, pl. levéltetvek felmászását nehezíti valamelyest, mert maró anyag. De levéltetvek enélkül is vannak, ott születnek a fán.

A mész egyszerűen arra való, hogy keményebb télen a háncs minden oldalról lehűl mondjuk -15-20 fokra, reggel meg rásüt a nap a kéregre, és a nap felőli külső oldal akár +20-ra is melegedhet. A fa rosszul vezeti a hőt, nem egyenlítődik ki a különbség elég gyorsan, így az eltérő hőtágulás miatt fagyrepedések keletkezhetnek. A mész visszaveri a hőt, meggátolja a gyors melegedést. (A vékonyabb ágak háncsa vékonyabb, gyorsabban átmelegszik, nem reped.)

[link]

[link]

Tavaly a párom is befestette a fáink törzsét mésszel és akkor én is ezt firtattam, hogy mi a fenének scinálták, mert baromi rondán nz ki.

Na, pont azt a választ nem kaptam aminek értelme is lett volna - például az 1-es, 2-es vagy 4-es.

Szóval a páromék sem tudják minek csak régen ezt szokták csinálni, hát megcsinálták megint. Értelme semmi nem volt csak tönkretette a kinézetét a növényeknek.

Akkor jöttek az erőlködések, hogy a kártevők ellen meg hát így lesz jó, de előtte 15 évig nem voltak lekenve a fáink és nem is hiányzott. A kártevők meg éppen úgy megjelentek, permetezni ugyanúgy kellett, a hangyákat egyáltalán nem zavarta - csak engem.

Valamikor nagyon régen olvastam róla hogy olyan helyen érdemes csinálni ahol vadak is járnak a kertben, a meszes kérget nem rágják le az őzek, nyulak amikor éhesek. De ez a város közepén nem tényező.

Az elmúlt év és az előtte eltelt 15 év alapján a mésszel lekenés teljesen felesleges egy sima kertben, csak hülyén néznek ki tőle a fák.

#8

Természetesen nem csak 60-70 cm magasságig meszelik be. Hanem a törzs egészét. Meg öreg fáknál még a vastag ágakat is szokták, ameddig felérik.

60-70 centi még nyúl ellen is kevés. A nyúl eleve főleg havas időben rágja meg a fiatalabb fákat, és a hó tetején két lábra állva akár egy méterig képes kárt csinálni.

[link]

Régen a Szovjetunióban valami szabvány is volt rá, 120 vagy 150 cm, már nem emlékszem, régebben olvastam.