Palántázáshoz milyen földet kell használni és milyen tápszert hogy sikeres legyen a palántázás?

Palántázáshoz?? Semmilyet. Erre van a kertben a jó minőségű, tápanyaggal dúsított talaj.

Vagy palántanevelést szerettél volna kérdezni?

Nekem palántaföld még soha nem jött be. Florimo meg Florasca B virágföldeket keverek 2:1 arányban. (A Florimo túl laza, a Florasca meg túl agyagos magában.)

Mikor a sziklevelek után megjelennek az első maradó levelek, akkor adok egy bármilyen általános tápoldatot, meg pár héttel később még egyszer (legkésőbb kiültetés előtt pár nappal), és kész.

A magvetéshez nem kell tápdús, hanem laza szerkezetű steril talaj, viszont párás környezet.

A kisebb cserépbe kiültetett palántaföldbe érdemes Radix, vagy Alganit gyökereztetőt keverni, a tápoldat erősen függ a növénytől, de ez kevésbé fontos, viszont érdemes a kalciumra figyelni, a legjobb a wuxal kalcium, bár nekem most Kalcidol van, lassan fogy, mert egy kupaknyi kell 20 liter vízbe, bár ekkor ennek töredékét használom csak.

Ez fontos, mert a kalcium beépül a növényi sejtekbe, erősebb lesz, jobban, gyorsabban fejlődik.

Tejes vízzel is lehet esetleg permetezni két hetente.

A növények különböző fejlődési szakszában más NPK arányú tápokat érdemes használni, ez növénytől is függ, de érdemes figyelni a nyomelemekre, meg az ásványi tartalomra.

Növekedési szakaszban több nitrogén kell, van virágzásindító, amelyből a Garry egy lórugás, de talán kiegyensúlyozottabb a wuxal super. Itt számít a magnézium, molibdén, mangán is, de főleg a bór az, amitől mindent elborít a virág.

A termés kineveléséhez például paradicsom esetén meg több kálium kell.

Nagy vonalakban erre figyelj, meg például most, egy nagyobb lehűlés esetén érdemes kalciummal levéltrágyázni, de mivel már bőven van termés, én tejes vízzel fogok, az mégsem vegyszer, ami beépülne, bár kevésbé hatékony.

Nem, a kalcium kell a növényeknek, a hiányát alaposan megsínyli mind a termés, mind a növény. A paradicsomnál és paprikánál rögtön elindul a csúcsrohadás többek között, mégpedig gyors hőmérséklet változás után, ami cirka 5 C°-nál nagyobb, akár lehűlés, akár felmelegedés történik, napokra leáll a gyökereken a kalciumfelvétel, még ha van is a talajban, ezért érdemes a levelekre szórni, persze eső után, hogy ne mossa le.

Túlzásba sem szabad vinni, csak előírt hígítással szabad a koncentrációhoz képest, a tejnél 1/10 arányban 1 l tej 10 l vízhez.

Amúgy a tejnek több terápiás hatása is van, enyhén gombaölő is tényleg.

Ja, arra nem árt figyelni, hogy némely foszfortartalmú szert nem jó kalciummal keverni, mert oldhatatlan kalciumfoszfát képződhet, ekkor kell várni egy kicsit, hogy felszívódjon, bár ha az egyik a talajra, a másik a levelekre megy, akkor nem lehet baj.

Foszfor meg szinte minden tápban van.