Hányszor kell locsolni a gyümölcsfákat?

Az első mondatod igaz, ezért nem is pontozom le, de a többi baromság.

A gyümölcsledobáshoz hatalmas aszály kell, ami kb. 20 évente fordul elő, ha egyáltalán nem öntözöl.

Viszont van természetes gyümölcsritkulás, ami akkor is fellép, ha teljesen nedves a talaj a sok eső miatt. Esetleg ezt hiszik sokan a szárazság hatásának akkor is, amikor a talaj még bőven nedves, csak a felszín száraz.

Meg az is egy létező jelenség, hogy 30 fok felett a levelek lekókadnak akkor is, ha vízben áll a fa. Mivel a fa nem tudja, hogy őt meg fogják öntözni, ezért a túlzott vízveszteség ellen úgy védekezik, hogy mérsékli a vízfelvételt, ami levélkókadásban jelentkezik. (Tegnap a 36 fokban pl. elég látványos volt.) De ez se azt jelzi, hogy öntözni kellene, hanem csak azt, hogy meleg van.

Nagy aszály idején se érdemes kis vízmennyiségekkel öntözni (kivéve kicsi fák esetében). Egy felnőtt fa alá - mérettől függően - 100-200 liter vizet kell kijuttatni egyszerre ilyenkor, és ezt 2-3 hetente leggyakrabban, és csakis akkor, ha indokolt, és ez se fordul elő minden évben.

Az itteni fák gyökerei nagyjából olyan szélességben terjednek szét a föld alatt, amilyen széles a korona.

A gyökerek mélysége, ameddig lehetolnak, eléggé eltérő, de a termőréteg vastagságától is függ. Balatonfelvidéken (Pécsely) már azt is láttam, amikor a szőlőművelő gép (eke) megakadt a sziklában és eltörött. Van ahol a feltalaj alatt terméketlen márga- vagy homokréteg van. A könnyű (homokos, de nem homoktalajok) jobban leeresztik alulra a vizet és hamarább el is párologattják, tehát más gyakorisábbal kellk őket öntözni.

Hogy milyen gyakran? (Hiszen ez a fő kérdés.) A fiatal fák gyökere még nincs mélyen, tehát gyakrabban kell öntözni őket.

Mindengféle növény öntözésére (szobanövény, gabona, fák... általános szabály, hogy hosszan, de ritkán, semmint keveset és sűrűn öntözzünk!

Ennekm egyszerű a magyaarázata: ha keveset (de gyakran) öntözünk, akkor a talajfelszínt már nedvesnek látjuk, de nem bizt7os, hogy elért a gyökerekig a víz.

Ha öntözni akrsz, áss le 1-2 ásónyomnit (vagy becsüld meg), hogy meddig száraz még a talajfelszín. Idős gyümölcsfáknál sem fontos öntözni, hiszen a gyökereik (ha olkyan vastag a termőtalaj) már eléggé mélyen vannak ahhoz, hogy felszívják a talavizet, ill. ez a víz a kapilalritás folytán feljusson az altalajból a gyökerekig. Persze - mindez függ az aszály mértékétől is, azaz mióta tart.

"Az itteni fák gyökerei nagyjából olyan szélességben terjednek szét a föld alatt, amilyen széles a korona."

Ez egyszerűen nem igaz. A 2-3-szoros méret reális, ezt látni is, ha sok fád van. akár az aljnövényzetből, ami nem fejlődik a fagyökerek felett, akár a sarjadzó gyökerű fák sűrűn felbukkanó sarjaiból. Nem beszélve az ekével "megtalált" gyökerekről.

A korona alatti részen sűrűbb a gyökérzet, ezen kívül viszont kifelé haladva egyre ritkásabb.

A többi leírt dologgal nagyjából egyetértek.

Nálam minden földemen 40-60 cm a termőréteg az agyag felett. (Helyenként sárga, helyenként szürke agyag.) Alapvetően bírják a fák öntözés nélkül, abból adódóan, hogy viszonylag ritkára vannak ültetve, nem egymás hegyére-hátára, és a területet teljesen befutják a gyökerek. (Van, ahol 8x4 méter, és van, ahol 5,5x5,5.) Ezért csak különösen nagy aszályban öntözök, átlag 6-8 évente. Kivéve, persze, az azévi csemetéket, mert azokat megöntözöm szükség esetén, akár 4-5 alkalommal is.

#13 (05:51):

tudnál olyan GYÜMÖLCSFÁT írni, amelyiknek a gyökere a korona 2-3-szorosára terjed a föld alatt? Aligha ástad ki, tehát az általad említett sarjakból indulsz ki. Ne keverd a gyümölcsfát az akáccal, bálványfával és társaival, amik valóban sarjgyökereket (is) növesztenek.

Vizsgáztam gyümölcstermesztésből.

Nehogy azt higgye valaki, hogy mindezt én nem tudom, csak próbára akartam tenni a #13 válaszolót, hogy mennyire ért a gyümölcsészethez.

Elnézést kérek a tettemért, de valóban próbára akartam tenni.

16

Kb. 30 éve foglalkozom gyümölcsfákkal, rengeteg dolgot tudok róluk, szakirodalomból és saját tapasztalatból, sok olyat is, ami a nem konkrétan ebben utazó szakemberek előtt se közismert.

Van vagy 50 fajta gyümölcsfám. Plusz sokféle szőlőm és bogyós gyümölcsöm.

A profi ültetvényekben manapság már gyakran profi alanyokat használnak, de házikerti eladásra még manapság is mirabolanra oltott szilvákat és barackokat használnak, abból meg van olyanom, ami a törzstől kb. 20 m-re nevelt sarjat. (Sarj az egyébként is meglévő gyökéren keletkezik, ha elég magasan helyezkedik el, és levegőt kap.)

De egy másik kérdésnél pár napja azt is leírtam, hogy ahol gyümölcsfához közelít egy hosszabb zöldségsor vagy virágsor, ami nincs rendszeresen öntözve, ott szépen megfigyelhető, hogy a sorban a növények szép egyenletesek, aztán a fához közelítve egyre kisebbek lesznek, száraz időben pedig teljesen kókadtak lesznek, miközben a távolabbiaknak semmi bajuk. Ennek oka a földben lévő fagyökérzet. Laposabb koronájú fáknál ez kb. akkora, mint a korona szélességének duplája, magas koronájú fáknál (pl. egyes körtefajták) a háromszorosa.

De ezekről konkrét ábrákat is láttam már könyvekben.

Mindenféle gyümölcsfa gyökerét mosatták ki vízzel a földből, és így pontos ábrák készültek a gyökérzet kiterjedéséről, és a talajban elfoglalt helyéről (mélységéről).

Ilyesmi ábrák voltak, minden nálunk honos gyümölcsfáról:

[link]

Igen, tudom. A #16 (20:10) válaszomban már írtam erről.

Minden jót kívánok a további gyümölcsös szakmádhoz, jó piacotés semmi jégverést!