Nagy terület mulcsozása?

Ez alapvetően bohóckodás, kis területen.

Kötött földet muszáj forgatni, különben levegőtlen lesz pár éven belül, és nagyon gyorsan kiszárad. Tudok ilyen próbálkozásokról, nem jött be sehol. Homokot nem muszáj forgatni, vagy legalábbis nem minden évben.

A szalma nem kell az állatoknak, sok helyen, pl. disznóknál egyáltalán nem almoznak. Tehén és ló pedig nincs olyan sok. Régen, amikor még világszintű volt a magyar állattenyésztés, és rengeteg szalmát használtak, akkor is elégették a földeken a szalma nagy részét, mert olyan sok nem kellett. (Lehet, hogy kevered a szalmát meg a szénát?)

A gabonát nem mulcsozzák, és nem is gyommentesítik mechanikusan, mert az olyan sűrű, hogy elnyomja a gyomot. (Kivéve a kukoricát, amit kis korában gyommentesíteni kell, de annyi szalma nem létezik, ami oda elég lenne.)

Nagy gazdaság esetén a zoldtragya hoz hasonló hasznot mint a mulcsozás kiskertben.

Keress rá erre a kulcsszóra.

A lényeg hogy bizonyos növényeket elvetsz (ok mustár, facélia, stb), Hamar kikel, majd vagy lekaszálod és ott hagyod, vetsz rá haszonnövényt, vagy egy gyors tárcsázással befordítod vetés elött.

A másik, hogy a gabona szalmáját nem rendre rakatod a kombájnnal hanem megszoratod a földön és ott hagyod.

Úgy, ahogy a 2-es mondja.

Kedves Kérdező, ha tényleg érdekel a téma, és nemcsak azért akarod, mert más is csinálja, akkor ajánlom figyelmedbe Kökény Attilát, talajmegújító gazdálkodó facebook oldalát.

De arra mindenképp felhívnám a figyelmedet, hogy a szántás nélküli talajművelés merőben más az eddigiekben megszokott, hagyományos gazdálkodásnál. Tehát ne várd az óriási profitot, és ne is hasonlítsd össze az eredményeket, mert értelmetlen. Egészen más életszemlélet kell, teljesen más felfogás. Különben nyugat Európában, és az USA-ban már hamarabb bekövetkezett az a felismerés, hogy a megváltozott éghajlati viszonyokhoz és az egyre több aszályos időszakhoz meg kell változtatni a termesztési körülményeket, azaz csak a talajtakarás, és a talajmegújító folyamatok elvégzése esetén lehet eredményes a termesztés.

Ez a legtöbb esetben bio terményt is eredményez, melynek értéke egyre inkább felbecsülhetetlen. Csak egy adalék: a mai napig nem készült kutatás egy hagyományos és egy bio módon termesztett zöldség, vagy tenyésztett állat tápanyagtartalmát tekintve.

Még ajánlom a figyelmedbe Magyarország jelenleg legnagyobb biogazdaságát, Rózsa Péter vezetésével működik Balmazújvárosban.

Nagy területen így csinálják: [link]

Bevetik rozzsal, azt lehengerelik és utána abba vetnek. A videóban épp szóját.

Nem, nem bohóckodás és nagyon nagy területen is használják, gazdaságok is ma már. Franciaországban pl. 2 millió hektár van már permakultúrás művelés alatt (ott ezt külön dotálják is).

Kisebb kertben érdemes szakaszosan csinálni: karton (a gyomok miatt), trágya vagy komposzt és szalma. Nem kell egyszerre, mert ez nagyon sok anyag, bár szalmás lótrágyát ingyen lehet kapni a lovardákból és házhoz is viszik (ezt nyilván nem ingyen).

A másik megoldás, amit előttem írtak: a zöldtrágyázás, de ezt is akkor szokás, amikor a föld parlagon van. Ez esetben valamelyik - több is van - zöldtrágya-növénnyel vetik be jó sűrűn a területet, azt pedig majd lekaszálják, vagy kifagy és rajta marad a területen, amíg el nem bomlik.

Az egész talajépítési folyamatot a legjobb ősszel elkezdeni, a tél sokat segít majd rajta.