Vetőmagok fagyérzékenyek?

Nem lesz baja. A nagy raktárakban tárolt vetőmagoknak sincs baja, ott nem fűtik pl a búza vetőmag hangárokat.

Egy automatában eleve jobb idő van.

Ami fagyérzékeny, az jellemzően attól fagyérzékeny, hogy a sejtekben lévő víz úgy fagy meg, hogy hegyes jégkristályok keletkeznek, amik szétroncsolják a sejtfalakat.

Egy száraz magban viszont nincs folyékony víz, csak vízpára, tehát nem tud szilánkosan megfagyni. Szerintem még a -300 fok se ártana nekik. A -30 viszont garantáltan nem.

"Csak a szokásos. Paprika, répa, uborka, paradicsom, cukkini."

Amit írtál, ezek mindegyikéből jártam már úgy, hogy egy-egy túlérett, lepottyant, össze nem szedett termés a tél előtti utolsó kapálás során bele lett kapálva a földbe. És tavasszal, vagy nyár elején tömegével kelt ki, amikor már javában nőttek körülötte a palántázott növények. Ezek a telet kint töltötték és a néhány centis földréteg felettük nemigen védte őket a fagytól. Szóval az én tapasztalatom és elképzelésem az, hogy a növényzet a Földön rég kipusztult volna, ha a magok fagyérzékenyek lennének.

A hideghatást ne keverjük ide, az semmilyen száraz magnál nem szükséglet.

A hideghatás szükséges egyes fás növények, pl. olyan csonthéjasok magjának, amiknél a magbél nedvesen van éréstől kelésig folyamatosan, ezért is van csonthéj, hogy védje a benti nedvességet. Meg szükséges hideghatás egyes lágyszárúak magjának, amik a földbe kerülés után feláznak egy bizonyos mértékig, és utána kell megkapniuk a hideget.

De a bezacskózott száraz magok közül egy sincs, aminek így szárazon hidegre lenne szüksége.