Elszaporodott fa sarjak kiírtására mi a hatékony mechanikai módszer? A most vett kert tele van nagyon fiatal ostorfa hajtásokkal, amiktől szeretnénk vegyszer nélkül megszabadulni, mi erre a legjobb módszer, szerszám?

Olyan kísérletekkel tudták bebizonyítani, hogy ártalmas a glifozát, ahol az állatoknak brutális dózisban adagolták.

Ennyi erővel egy dezodor, vagy egy sampon is káros.

Persze, ne használjunk vegyszert.

Ki fog kapálni menni?

Azt ugye szintén csak propagandának tartod, hogy emiatt rengeteg méh pusztult el, és egyre ekvesebb tudja beporozni a gyümölcsöket!

Hidd el, kapálni könnyebb, mint a fákat beporozni kézzel!

Most már kötelező méhkímélő vegyszereket használni.

Pár ember azért kellene, hogy mindent megkapáljanak.

Úgy pár millió csak a kis hazánkból.

Persze, van a mechanikai gyomirtás, csak ilyen esetben kisebb az átlagtermés, drágul az élelmiszer.

A rovarölő károsítja a méheket.

El vagytok ti varázsolva.

A glifozát helyett már meg van az új szer, háromszor annyiba kerül, fele olyan hatékony.

Tehát még több vegyszert fognak kifújni, de legalább glifozát nem lesz.

Emberkísérleteket nyilván nem végeznek glifozáttal. Hogy pl. a a szaporodással összefügg-e, az meg tisztán feltételezés, mert bizonyítani nem lehet.

Olyan állatkísérletet még soha, sehol nem tudtak prezentálni a glifozát-ellenesek, hogy a kizárólag tömény glifozáttal kezelt élelemmel etetett állatoknak bajuk lett volna rövid vagy hosszú távon. Csak úgy tudtak bármiféle káros hatást megállapítani, hogy naphosszat csövekkel nagy mennyiségű glifozátot juttattak a kísérleti állatok gyomrába. Ez tény.

A méhekkel való problémák meg megint csak légből kapottak. Magyarországon már lassan fél évszázada használnak glifozátot, a méheknek soha semmi bajuk nem volt, és érdekes módon csak az utóbbi években terjedt el a hit, hogy káros a méhekre. Pont akkor, amikor a méhészek és méhek száma hirtelen megduplázódott...

Aki ért valamit a méhekhez, vagy van méhész ismerőse, az tudja, hogy a háziméhek fő problémája világszerte nem a glifozát, amivel nem kerülnek kapcsolatba különösebben, hanem a Varroa atka. Ez ellen nem létezik valóban hatásos ellenszer, sorra nyírja ki a telelő kaptárakat. És mivel ennyire megugrott a méhészetek száma, keverednek a különböző helyekre való méhek, így nem lehet izolálni a fertőzött kaptárakat.

Meg persze, megvannak a különféle hagyományos méhbetegségek, mint pl. a nyúlós költésrothadás. Ez mind sokkal-sokkal nagyobb gond, mint a glifozát.

Kézzel porozni meg nem kell gyümölcsöket, mert pl. nálunk is kb. 800 vadméhfaj él, de egyetemi kutatások szerint a porzás felét még csak nem is ők, hanem viráglegyek, szúnyogok, egyéb rovarok végzik. Persze, van az a közismert kínai film, hogy kézzel poroznak gyümölcsfákat, de annak a körítése átverés. Azt azért csinálják, mert valami nagyon drága körtefajta nem termel nektárt, ezért nem mennek rá a megporzó rovarok. Aki rendelkezik némi alapvető természetismerettel, az nem is dőlt be ennek, mert olyan nem létezhet, hogy emberek élnek egy környéken, ahol semmilyen megporzó rovar nem él meg a nagyfokú mérgezés miatt...