Agyagos föld jobbá tétele hogyan lehet? Pl: nyáron olyan kemény volt a föld mint a tégla kb 45-50nm

A homokkal való keverés jó, de előtte nézd meg a pH-ját, mert a bányászott homokok általában meszesek, jól tönkre lehet így tenni a kertet. (Vagy javítani is akár, ha annyira savanyú a földed, a homok meg csak kicsit meszes.)

A szerves anyag is jó hatású.

Amúgy meg, mozgatni kell, nem szabad hagyni, hogy összeálljon.

Eleve, ősz végén v. tél elején mélyen felásod, minél hantosabbra. (Ekkor lehet szerves trágyát, töreket, vagy hasonlót is beforgatni.) A fagy így szépen megdolgozza, tavaszra jó porhanyós lesz.

Utána tavasszal elsimítod a felszínt, ehhez még ilyen kis területre is érdemes venni egy olcsó, de működőképes rotációs kapát 6 kapataggal. Ha sima a föld, veteményezel. Nem amikor olyan kedved van, hanem amikor eljött az ideje.

Aztán a veteményezést követő egy hónap után (de legkorábban április végén, május elején) mélyen megkapálod a sorközöket, mondjuk, úgy 8 cm körül. Utána pedig minden nagy eső után ezt ismét megteszed, amint lehet. Nagy eső az, amikor legalább 15-20 mm esik nagyon hirtelen. Ha nem esne ennyi, 2 hónap letelte után kapálsz. Nem nagy terület, ezzel jó erőben lévő ember egy jó óra alatt végez. Közben persze, a gyomirtás is elintéződik ezzel. A közbeeső idők alatt elég sekélyen kapálni, ha a gyomok vagy eső miatt muszáj. (A gyomokat, ugye, akkor kell kikapálni, amikor még csak pár db éri el az 5 cm-t, így van vele a legkevesebb munka, mert apró gyom esetén csak átszaladsz félóra alatt a területeden. Természetesen, csak ha észszerű sorközökkel dolgozol.)

A kapálás a gyommentesítésen kívül azért is szükséges, mert egyrészt elvágod a kapillárisokat, amiken kiszáradna a föld, másrészt a nagyobb repedésekbe magától beleomlik a porhanyós felső réteg, tehát azokon át se szárad, a nagyobb kapálásokkor meg fellazítod azt a réteget, amit a felhőszakadás letömörített, és amiből aztán a betonkemény felszín lenne, valamint amiből pillanatok alatt eltávozna a nedvesség, ha nem bántod.

A hozzá nem értők azt hiszik, hogy kapáláskor látják a nedves felszínt, ami egy óra alatt megszárad, tehát biztos rosszat tesznek a földnek. De ez nem így van, mert a felső laza és száraz réteg nem érintkezik szorosan az alsó, nedves réteggel (ahol a gyökerek vannak), mivel el vannak vágva a vízszállító hajszálcsövecskék, és így a felső szint egy árnyékoló és védő réteget alkot. Ezért van, hogy én átlagos években az eladásra termelt hagymáimat egyszer se öntözöm meg, a vízigényes növényeket meg 6-7 alkalommal, és így is szépen fejlődik minden. (Az idei év persze nem volt átlagos, mert augusztusban volt az első eső, amit esőnek lehetett nevezni, nagy eső meg egész évben nem volt.)

- Mindenféle növényi hulladékot ledarálva, és beterítve vele egész évben folyamatosan a talaj, és ősszel aláásva. Minden ellenkező híresztelés ellenére a fenyőtüske és a diólevél is jó.

ezenkívül

- A téli fűtésból származó fahamu, és a szénhamu erősen megrostálva, szinte csak a pora (sok nyomelemet tartalmaz)

- Nagyon apró 0-4 mm-es homokos követ átrostálva 2 mm-es szitán. (ezt ne vidd túlzásba)

- Agyagcserép hulladék nagyon apróra darálva, agyagolyók is kaphatók, csak nagyon drága.

- fűrészpor, sziács

- Hungarocell ledarálva amíg apró gömböcskékre hullik szét

mindezt ősszel aláásva.

- és természetesen a legjobb az állati alom és trágya.

Évről évre tapasztalom, hogy lazább a talaj, jobban tartja a vizet, és gazdagabb a növényzet.