Magyarországon a Wikipedia szerint 5-6 fokot nő a hőmérséklet 100 méterenként lefelé.
Akkor hogy van az, hogy 1.5-1.8 métert mondják a fagyhatárnak? Pl. vízóra akna ha ilyen mély és a cső az alján fut akkor nem fagy el nagy hidegben sem.
Van kint -15 fok, akkor ez most hogy van? Az akna maga a szigetelő anyag? Nem pont jobban ki kéne hűljön mivel nincs hőtároló tömeg?
Vagy akármilyen akna, pince leásva max. 2 méter mélyre? Hogy nem fagy el?
Nálunk a talaj fagyhatára -80 cm. Legalább ilyen mélyre kell építeni az épületek alapját, akkor nem emeli meg a fagy.
2021. júl. 12. 12:28
Hasznos számodra ez a válasz?
2/12 anonim válasza:
A két dolgot ne keverd. A fagyhatár, az, ameddig a talaj képes úgy lehűlni tartósan, hogy megfagy.
Az, hogy ásol lefele, mint a bányákba, és a hőmérséklet mennyit nő 100 méterenként az másik dolog. Arany bányákba 35 fok fölötti a hőfok.
Nálunk pl a barlangok átlagos hőfoka 8-10 fok.
A vízóra akna, egy lyuk. A benti hőfoka attól függ, hogy a talaj átlagos hőfoka, ami mélységtől függ, mennyire tudja ellensúlyozni a bemenő, sűrűbb hideg levegőt.
2021. júl. 12. 13:36
Hasznos számodra ez a válasz?
3/12 anonim válasza:
Nem lineáris a hőmérséklet különbség, az az 5-6 fok inkább geotermikus energiára vonatkozik ahol tényleg van értelme 100 métert lefúrni, de a talaj maga szigetel (nem az akna), így a hazai körülmények között ritkán van 40-50 centinél mélyebbre nyúló fagy, 1-1,5 méteren pedig gyakorlatilag teljesen védve van a cső. Az aknában persze el tud és néha el is szokott fagyni, erre a vízügynek vannak különböző trükkjei, hogy mekkora és milyen mély aknát kell alkalmazni, van aki kőzetgyapottal külön burkolja is az akna alját, stb.
2021. júl. 12. 13:41
Hasznos számodra ez a válasz?
4/12 A kérdező kommentje:
Köszönöm, máshogy tenném fel akkor a kérdést, milyen mélyre kell elméletben egy aknát / pincét / helyiségnek való árkot leásni, hogy a minimum hőmérséklet zord télen se menjen 18-20 fok (de inkább 23-24 fok) alá, kihasználván a talajhőt, vagy annak szigetelő képességét?
2021. júl. 12. 13:58
5/12 anonim válasza:
800-1000 méter mélyre, ha lemégy egy mélyművelésű bányába ott nagyjából ilyen hőmérsékletű lesz a kőzet. Természetesen ilyet nem szoktunk csinálni, hanem csak egy talajszondát eresztenek le kb. 50-100 méter mélyre és onnan lehet hőszivattyúval hőenergiát nyerni, de Magyarországon a forrásvizek is viszonylag magas hőmérsékletűek, abból is lehet geotermikus energiát nyerni (mivel kőolaj után kutatva szétfurkálták az országot bőven akad ilyen tárna).
2021. júl. 12. 14:36
Hasznos számodra ez a válasz?
6/12 anonim válasza:
Kb 1000 méter, ahogy a professzor írja, ott van állandó 25 fok. Êpületek fűtése viszont nem egészen így működik. Hőszivattyú kell hozzá a gyakorlatban.
2021. júl. 12. 15:22
Hasznos számodra ez a válasz?
7/12 A kérdező kommentje:
Akkor nem érhető el olyan egyszerűen hogy egy 2-2.5 méter mélyen fekvő helyiségben meglegyen ez a kb. konstans kellemes hőfok?
2021. júl. 12. 15:39
8/12 anonim válasza:
Kell fűtened! Mivel ott a talaj hőfoka alacsonyabb, még veszteséged is lesz, vagyis a hő a távozik a talaj felé.
Barlangok 8-10 fokosak, télen a bejárati szakasz simán 0 fokra is lehűl.
2021. júl. 12. 16:11
Hasznos számodra ez a válasz?
9/12 A kérdező kommentje:
És teszem azt belső szigeteléssel, zárt tetővel, csak egy kis lejárattal?
2021. júl. 12. 16:21
10/12 anonim válasza:
Most a hőszükséglet érdekel?
Mint írták, csinálhatsz 25 fokot bárhol, a befektetett fűtési energia, már más kérdés.
Lehet hőszigetelni, és minimalizálni a veszteségeket, hogy kisebb energiával fűtsél. De kell.
Ha a minimális fűtés érdekel, akkor a passzív házakat nézd meg.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!