Komposzt: minimális szerves hulladékkal lehet komposztot indítani? Szabadtéren, vagy félig zárt térben komposztálunk?
Ismert módszer a réteges komposztálás (már összeállítottam gallyakkal, frissen kaszált fűvel), és a kevert. Csak hogy nem tudom, hozzáadhatom-e a kaszált fűhöz az eleddig alig-alig összegyűlt szerves hulladékot, mivel korábban máshova kerültek, de aztán elkezdtem egy oldalt lyukacsos dobozban gyűjteni utóbbit, egyelőre szárazon (ahogy a kaszált fű és ágak is még szárazon vannak).
Hogyan kezdjem a komposztálást? Azt a kevés háztartási szerves hulladákot már adjam is hozzá a rétegelt fűnyesedék egy részéhez? (Rétegesen állítottam össze, meg van a helye az egésznek egy melléképületben.)
Amint hozzáadom, kezdeném is nedvesíteni majd, de azt se tudom, csak a hozzáadott részt nedvesítsem-e, és csak fokozatosan locsoljam a komposztot, ahogy adom hozzá a réteg többi részéhez a háztartási szerves hulladékot, vagy pedig az egész fű réteget már locsoljam meg, aztán megy hozzá apránként a házt.hulladék?
Abban is bizonytalan vagyok, hogy szabadtéren (a kert közepén például) jobb-e a komposztálási folyamat, vagy félig zárt helyen-e, ahol nem érheti eső?
Természetesen úgy készítettem elő az ágnyesedék + friss fűfélék réteget, hogy oldalt szellőzik, és alul ki tud folyni az esetleges vízfelesleg - alul van az ág-réteg, és lejt egy kicsit az egész, alul, egy szabálytalan műanyagszerű lappal alátámasztva. Egyik oldalán nyitott melléképületbe helyeztem, ahol éri huzat, szellő.
válasza:Rettenetes túl van ez gondolva.
Mi csak fogjuk ami van es kidobaljuk egy kupacba a kertbe arra megy a kaszálék, háztartási hulladék, csirke trágya meg midnen más hulladék. Aztán neha megforgatom és kész.
Telejesen felesleges öntözni, és nem lehet fedett, legyen szabadon majd az eső megkötözi és korhadni fog.
Egy fokkal jobb ha valamilyen fa alatt van árnyékban de igazából mindegy.
A komposztnak minden mindegy ez csak hulladék ami idővel majd elkorhad. Tök felesleges ennyit agyalni rajta.
Műanyag szerű lap teljesen felesleges alá és vidd ki a nyitott melleképületből a kertbe hogy megkezdhessék a giliszták és más földi élőlények a munkájukat. Komposztalni nem lehett melléképületben. Kint kell lennie!!
Köszi meglátásod. Egy ponttal viszont nem értek egyet, ahogy például szakemberek is utalnak rá, van néhány szempont, amire ügyelni kell: a rágcsálók, egyéb állatok széttúrhatják, elszaporodhatnak, ha elérik a komposztot.
Ezen kívül aszályban nem árt locsolni, mert ha nem, akkor késik a humusszá érése. (Aztán csak halmozódik a komposztálandó anyag...)
válasza:Pedig jól írta, nem kell ezzel annyit kínlódni. Mióta a macskát feltalálták, azóta nem gond a rágcsálók károkozása. Olyan helyen esetleg, ahol valami nagy dzsumbujban van az egész.
Szabadban legyen, lehetőleg árnyékban, hogy ne száradjon ki. Ha napon van, akkor nyáron öntözni érdemes. (Én még életemben nem öntöztem, pedig vagy 20 éve csinálom, nálam a ház északi oldalán van.)
Nem szabad alá semmit tenni, mert a talajnedvesség is kell hozzá, hogy jó legyen. Viszont valami rácsos vagy hálós oldala legyen, hogy nyugodtan hajigálhass rá mindent, ne boruljon szét. Nálam bontott tetőlécből szögelt rács alkotja a keretet. (Mondjuk, már lassan új állja a helyét, mert 15 év alatt eléggé elkorhadt.)
Gallyat nem kellett volna beletenni, mert az nehezen komposztálódik. A lágyszárú növényeknek elég 1 teljes év, és mehetnek a kertbe, a gallyaknak több kell, vastagságtól függően, aztán csak a baj lesz velük. Hogy a friss fű vastagon rápakolva ne rothadjon be, ezt nem gallyakkal kell megoldani, hanem a füvet leteríted valahová, aztán mikor már nagyjából megszáradt (nyáron 6-7 nap), akkor ráteheted a komposztra, nem fog berothadni. Minél szálasabb a fű, annál jobb, levegősebb lesz.
A wikipédia egyébként tévedhet ebben? Idézem:
"nedvesen kell tartani (és időnként ellenőrizni, hogy ne száradjon ki, de ne is ázzon szét teljesen), de alul kifolyjon a víz;
ágak elhelyezésével szellőző rétegek kialakítása;
félárnyékos helyen felállítani a komposztálót vagy komposzthalmot, a túlzott felmelegedés és kiszáradás megelőzése végett
...
Réteges eljárás
Többféle anyag rétegezésével készül. A vizet elvezető talajkialakítás után 10–20 cm vastag alapréteget képezünk ágakból, ami a jobb szellőzést biztosítja."
Tehát, azt írja, alul legyenek ágak, nem azért, hoyg azok hamar lebomoljanak, hanem hogy alulról is szellőzön az egész, ne csak oldalról. Téved ebben a wiki? És abban, hogy ha vannak ágak alul, akkor el tud folyni a többlet víz?
MÁSIK KÉRDÉSEM:
Elég szellős melléképületben már rétegeztem ágakat, és rá füvet. A nap csak a peremét éri. Gond volna, ha így maradna? Muszáj kitelepítenem a szabadba?
válasza:Szerintem is túl van agyalva.
2 féle komposztálónk van, az egyik zárt fedeles, műanyag. A másik nyitott fémkosaras. Mindkettő a szabadban van, egy fa alatt és a természetre van bizva a locsolása. Rágcsálók, vagy más allatok még sosem partizánkodtak benne. Tökéltes komposzt lesz mindkettőben.
válasza:Tető alatt, ha se fentről nem kap esőt, se lentről talajnedvességet, akkor állandóan locsolgatni kell. Nem ér ennyi munkát.
Az ágakat a túlzott tömörség elkerülésére írják, de ezt meg lehet oldani odafigyeléssel. És akkor nem lesz használhatatlan meg kezelhetetlen a benne lévő ágak miatt.
Most ha ott hagyod fedél alatt, így az ágakkal, akkor rengeteg munkával több év után lesz valami ágakkal teli ócska komposztod.
Ha jól gondolom, akkor neked vannak ilyen fantasztikus elképzeléseid a kertészkedéssel kapcsolatban is.
válasza: válasza:Termel hőt, de hogy nincs hatása a gyökerekre az biztos.
Kimondottan fa alá, árnyékos helyre javasolják tenni a komposztálót.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!