Anyagilag mennyire éri otthon zöldséget, gyümölcsöt termeszteni?

"Ez így, van, csak ugye felmerül a kérdés, ki kap pénzt azért otthon, hogy háromnaponta 1,5 órányi kertművelés helyett 3 naponta 1,5 órát Facebookozik? :D"

Ezt nem lehet ennyire szigorúan nézni.

Nekem speciel megéri a felárat az, hogy több szabadidőm marad, még akkor is ha azt nem hasznosan töltöm el. Mondjuk én szívesebben mozdulok ki valamerre a kertészkedés helyett.

Nyilván van aki ezt élvezi, szereti, hobbiként tekint rá. De egy hobbinál megint nem a pénz fog számítani, hanem a szeretet és idő amit rá fordít.

13-as, ilyen szétvegyszerezett zöldséget és gyümölcsöt a boltban is tudunk venni.

Eszembe sem jutott gyomírtózni a veteményest az első felásás előtt - utána sem -, meg permetezni a fákat.

Apró zöldségek eleve olcsóak a piacon, szóval paprikán, paradicsomon, retken nem fogsz vagyonokat spórolni, évi 10-20 ezer forintot. Kapor 150 forint/csomó, ennyiért ma már le sem hajol az ember, nem hogy elkezdjen a kertben kapálni meg locsolgatni - bocsánat, de erre tényleg komolyan azt mondom amit más csak iróniának szánt, hogy inkább Facebookozz vagy nézz meg valami vicces YouTube videót, mint hogy egy pár négyzetméteres veteményest istápolj, mert semmi értelme. Persze vannak hipsterek akik a belvárosi balkonládákat is telerakják fűszernövényekkel, de arra inkább hobbiként érdemes tekinteni, mint sem háztájira. Egyszerűen el kell fogadni, hogy bizonyos méret alatt nem éri meg vele foglalkozni, nem méretgazdaságos. Ha kb. eljutsz arra a szintre, hogy már keletkezik egy csomó zöldhulladék amit megéri feldolgoznod, komposztálnod, kecskével megetetned - szóval egyfajta körforgásos gazdaságot ki tudsz alakítani - onnantól kezd el érdekessé válni a dolog. Addig a szintig viszont fillérbaszás vagy legfeljebb szép szabadidős tevékenység.

A gyümölcsfák meg külön kategória - pár évvel ezelőttig a dió - ami a magyar udvarokon már-már szakrális fontosságú szerepet tölt be - ott volt mindenhol és adta a termést aztán egyszer csak jött egy parazita, azóta nem terem sehol az egész országban csak ahol permeteznek. Így mindjárt átértékeli az ember, hogy drága-e a bolti 3-4000 forintos dió, amit nem is kell megpucolni.

Anyagilag abszolút nem éri meg, a rengeted idő és munka sem éri meg. A "tudod mit eszel" kifogásra meg az a válasz, hogy abból a plusz pénzből, amit ráfordítasz, megveheted a drágább, bio dolgokat.

Max hobbinak jó

15-ös, valahol egyetértek veled, valahol nem. Mármint, most 3 magaságyás nyilván a hobbi-kategória, de 100 nm-en már rengeteg zöldséget meg lehet termelni elő-és utóveteményezéssel, felfelé futtatással és némi tapasztalattal.

Ott nem 3 tő paradicsom vagy egy sor répa fog elférni. És egy 800 -es kertben már simán helyet lehet szorítani egy ekkora veteményesnek, nekem sincs nagyobb kertem, mégis tudom termeszteni. Mellette sokféle fűszernövényt kaspókban, cserepekben, dekorációként is.

És bár most azt mondod, a franc se hajolna le egy csomag kaporért, de normál esetben egy 100nm-es veteményesnél már olyan sok mindenért le lehet hatolni, hogy a sok apróság összeadódik.

Tavasszal első körben leszedem a spenótot, retket, rukkolát, borsót, mire ezek leteremnek, addigra jöhet a helyükre májusban a paprika, paradicsom, padlizsán, cukkini, uborka kerítésre vagy támasztékra futtatva. Közben már eldugdostam a fokhagymát, lilahagymát és pórét, a brokkolit, káposztaféléket, nyári salátákat, a répát, fehérrépát. Közéjük ide-oda a bazsalikomot, petrezselymet, kaprot, satöbbit. Áprilisban egy tömbnyi kukoricát szakaszosan, alá babot.

Mire májusban kiültetem a kabakosokat, már szedhetem a saját jégsaláta első adagját. Június közepétől meg elkezd minden teremni, ilyenkor boltban már nem veszünk túl sok zöldséget, augusztus végén pedig még mindig simán érik a paradicsom meg cukkini, de már fel lehet szedni a hagymákat, kukoricát, édesburgonyát és társait is. A helyükre meg lehet vetni még egy adag borsót, retket, kései zöldségeket.

Nyilván ekkora terület nem fedezi egy egész család zöldségszükségletét, de nem is eszünk meg 100 cső kukoricát vagy 60 kiló paradicsomot. Viszont általában mindig van valami, mindenből van, és sok dolgot be lehet főzni, szárítani, a kisházban télire tárolni.

Szóval, ilyenkor már nem csak egy csomag kaporról van szó, és anyagiakban igenis érződik, hogy alig járunk boltba és még télen is van mit elővenni a kamrából.

De nem győzködök tovább senkit, csak olyan fura nekem, hogy azok szólják le a veteményezést, akik nem is igazán csinálják vagy nincs több éves tapasztalatuk benne. És próbálják nekem megmagyarázni, hogy nem éri meg. Hát hogy a fenébe ne érné meg évi több százezret spórolni...?

Akkor éri meg, ha amúgy szívesen csinálod.

Vehetsz akármilyen szabvány "bio" cuccot a boltban, baromira nem olyan mint egy saját kert ől 2 perce leszedett barack, szilva, pláne a rendesen érett eper, málna vagy szeder, amit piacon sem árulnak, mert nem szállítható.

A bio ugyanúgy óriási monokultúra, csak éppen "bio" minősítésű vegyszerekkel kezelik, és a cimke miatt 3x annyiba kerül.

A mezőgazdaságban nincs hatalmas pénz, de azért hogy nem érné meg... A krumpli az a kevésbé megérős dolgok közé tartozik, de még azt is érdemes termelni. Most is vettem 15 kg utántermesztett ültetni valót 2400-ért, permetezés lesz mondjuk 1000 Ft, csepegtetőszalag 1 évre eső ára 700, megöntözöm éves átlagban 6x, az is 1000, a felhasznált gépek krumplira eső kopása plusz benzin legyen 1500, ez mindenestől 6600, ha jól számolom. Ebből lesz nekem - nagyon gyenge évben - 2 mázsa jó minőségű krumplim, ennyi elég is szokott lenni, néha adunk el, ha 3 mázsa terem. Idén olcsó, de több év átlagában mondjuk 150 Ft/kg (újkrumpli 300), tehát 30000 Ft áll szemben 6600 Ft-tal. Persze, nem magától lesz, hanem dolgozni kell vele, viszont nincs egyéb másodállásom, szóval, ha ezt nem csinálnám, akkor semmi anyagi hasznot hajtó dolgot nem csinálnék.

Ha a munka oldaláról nézem: krumpliültetés 1 emberre számolva 4 óra, sorközök 3x-i rotázása összesen 0,5 óra, kapálás 3x2 óra. Permetezés 1 óra, öntözés alkalmanként erre jutó ideje 10 perc, mert vele együtt más egyebek is mennek, és ha összeraktam a rendszert meg elindítottam a szivattyút, akkor már nem kell vele dolgozni, csinálhatok mást. Kiásás 5 óra. Ez így együtt mindenképpen 20 óra alatt van. A minimálbér azért bejön belőle, pedig, mint írtam, ez az egyik legkevésbé megérős dolog, mert ezt lehet nagyban olcsón venni. A paradicsom, batáta, petrezselyem, stb. esetében sokkal nagyobb a haszon. 30 kg petrezselyemgyökér bekerülési költsége 1000 Ft körül van.

Egész évben nem kell a családnak se zöldségre, se gyümölcsre költeni, pedig naponta van főzés, és rengeteg gyümölcsöt eszünk tavasztól tavaszig. Mondjuk almából naponta 2-3-at eszek évi 8 hónapon át , terem 5 mázsa, amire összességében 5 ezret költök, beleértve a rendes növényvédelmet.

Akinek anyagilag nem éri meg a kertészkedés:

Aki nem ért hozzá, és hülyeségeket csinál. Pl. akkor veteményez, amikor a többieknél már kikelt. Nem adja meg a növényeknek azokat, amikre szükségük van (pl. tápanyag, hely), és elvi okokból nem permetez, amikor pedig muszáj lenne, mert enélkül oda a teljes termés. Aki lusta, és "ej, ráérünk arra még" hozzáállással kertészkedik, aztán ha most nem csinálja, egy hét múlva, vagy akár 2 nap múlva már felesleges lesz, mert vége az adott növénynek. Ami most félóra laza kapálás lenne, 10 nap múlva már 4 óra kínkeserves kapálás lesz, mert megnőtt a gyom. Aki nagyon kicsiben csinálja, ilyen 100 m2-en, annak se feltétlenül éri meg, ha sok dologból van nagyon kevés. 2 m2-en magaságyást építeni abszolút nem éri meg, csak hobbiként, de nem pénzspórolásként. Aki valami -izmusról olvas a neten, és belefog valami megvalósíthatatlan "bio"módszerbe.

De aki hajlandó és képes jó minőségű munkát végezni, az tényleg egy havi fizetést megspórolhat még egy közepes kerttel is a ráérő idejében, amikor semmi értelmeset nem csinálna enélkül.

Ha a nagy szezonmunkákat leszámítjuk, akkor egy 800 m2-es kert heti munkaigénye egy délelőtt, plusz egy délután (munka után). És ezzel igen sok dolog megtermelhető.