Miért van szükség az fák oltására?

[link]

[link]

[link]

A természet úgy oldotta meg, hogy leszrja, milyen a termés, a lényeg csak az, hogy csíraképes mag teremjen. Ez pedig szétszóródik, kikel, kész. Amelyik fajta nem termel elég jó magokat, az kihal, ennyi. Ezt hívják természetes szelekciónak.

Az embert ezzel szemben nem a mag érdekli, hanem a jó minőségű termés. Ezért nem ivarosan szaporítja a gyümölcsfákat, mert akkor a többség elég gyenge minőséget teremne, hanem csakis a legjobb fajtákat szaporítjuk, megfelelő alanyokra oltva.

Az alany meg az állítmány, izé, a nemes rész úgy válik eggyé, hogy összenőnek. Ebben mi a kérdés?

Mondjuk, sokan azt képzelik, hogy van egy nagy fám, ráoltok egy kicsi nemes ágacskát, és onnantól az egész fa majd ilyen jó minőséget terem. Ha te is ezt gondolod, akkor most szomorodj el. Mert csak az alanynövényre ráoltott rügyből vagy ágból fejlődő részek fognak jó minőséget teremni. Ezért az alanynövény ágait oltás után mind levágják, hogy csak nemes fajta fejlődjön az alany gyökerén.

Ahogy a fa elkezdi pumpálni a vizet a gyökeriből a koronába a nedvesség egyszerűen eléri a beoltott vesszőt.

Megindul abban is a nedvkeringés aztán szépen lassan a kettő szövetei összenőlnek.

A természetben is van vadkörte, vadalma, vad cseresznye. Ezek ugyanúgy tudnak szaporodni es teremnek is de nem nemesek. Szóval ennek semmi köze az oltáshoz termés az van rajtuk bőven csak kicsik savanyúak alkalmatlanok.

Oltással nem termővé teszed csak az adott más fajt oltod bele a nemes termés miatt.

Vannak félvad fajták melyek szívósak barac pl vagy alma is melyek kisebb es kevésbé mutatós termést hoznak. Ez is mind az emberi beavatkozás/ nemesítés eredménye.