Nemrég vettünk egy házat. Most már éjjel mínuszok lesznek (falu). Ugye már semmit nem tudok kiültetni az ágyásba?

Baja nem lesz, de haszna se. Viszont a tavaszi duggatással szemben, jól befüvesedik semmi perc alatt. Mármint, ha a tavaszi fokhagymát ülteted most, gondolom, ezt szoktad te. Őszit teljesen felesleges már ilyenkor, nem lesz hamarabb, viszont a minősége sokkal a tavaszi alatt marad, és nem is nő nagyra, ha így lekésték a rendes ültetési időt.

Különben baja is lehet, én őszi fokhagymával és 2 áttelelő fajtájú vöröshagymával is próbálkoztam 3 évben. Szerencsére csak kis tételben, ilyen 2-3 30 m-es sorral fajtánként. Mindegyik hivatalos őszi fajta volt. A 3/4 részük megrothadt tavaszra, mindegyik évben. Amúgy emellett tavaszi fokhagymát és vöröshagymát továbbra is termelek eladásra, és azokkal nincs baj. Valami hidegkedvelő baktérium lehet a földemben, de a próbák nélkül nem derült volna ki.

Nem biztos, hogy marcius elejére jó lesz... Akkor még akár havazhat is attól függ minden milyen az idő. A föld akkor lesz alkalmas a vetesre ha már nem tapad a sár a lábadra es a kapára. De szabadföldbe marciusban meg nem lehet sokmindent ültetni mi csak a mákot szoktunk ilyen korán elrakni. Lehet petrezselymet is és más zöldséget is de nem érdemes mert nehezen fejlődik a hidegben. Inkább az április alkalmasabb a vetemenyezesre.

Az agyagos földet pedig nem ajánlom tavasszal ásni mert nem fagynak szét a rögek lehetetlen lesz bele ültetni.

Most pont jo a teteje egy kicsit megfagy és könnyen megy az ásás nem sulyedsz el a sárban. Később is lehet ásni akár télen is ha nincs teljesen atfagyva a föld ami manapság már ritkán fordul elő.

Igen, ha ásni akarsz, akkor azt most tedd, amikor kicsit megfagy a teteje, mert a fagyot az ásó átszúrja, de a fagyott rész a sarat leszedi az ásó lapjáról, nem kell kocérozni minden második szúrásnál.

Petrezselymet áprilisban az én több évtizedes tapasztalom szerint csak pótlásnak érdemes, mert ha nem tudod nagyon-nagyon sokat öntözni, meg nem lesz szerencséd az esős nyárral, akkor az már nem lesz olyan, mint a márciusi vetés. Megy vele a sárgarépa, saláta, meg még előtte minden hagyma. A fokhagymát lehetetlen a kelleténél korábban duggatni, a nem igazán apró dughagymát viszont lehet, ugyanis ha fagyot kap, akkor már az 1 cm-nél alig nagyobbak képesek magszárat hozni, ami nem jó. Ezeket ugye le lehet szedni, akkor lesz hagymafej, de kisebb, mint lehetne.

Március közepe után már nyugodtan mehet a krumpli is, ha nincs megfagyva a föld. Túl korán úgyse hajt ki, de a gyökerét akkor is fejlesztgeti hetekig a kihajtás előtt, és mint írtam, a talaj tavaszi vízkészletét ki kell használni, ha jó termést akarunk. Mondjuk, nagy ritkán előfordul, hogy a krumpli szára lefagy egy kései fagyban, de ettől nem kell parázni, mert a föld alatti részeket a májusi fagyok már nem tudják bántani, és a nagy gyökér két (2) nap alatt új hajtásokat nyom ki. Bőven beelőzi a későbbi ültetésűt, ami még csak akkor fog neki a gyökeresedésnek. (Normál fekvésben legalábbis, mert a fagyzugos terület egészen más kertészkedést kíván.)

Az én földem agyagos vályog (az, amelyikbe konyhakerti növények mennek), és nyáron a nagy vízözönszerű esők után úgy meg tud keményedni, hogy egyszerűen nem megy bele az ásó, hiába ugrálok rajta. Ezt mondjuk igyekszem elkerülni, a felszín időben történő fellazításával, de előfordult már, hogy nem jött össze időhiány miatt. Szóval, tudom, milyen az a ragacsos föld, ma is azon csúsztam-másztam, kerítésépítés miatt.

Látni fogod, ahogy tavasszal közeleg az "idő", hogy a meleg, napos időszakokban elkezd világossá, szárazon porhanyóssá válni a hantok déli oldala. Aztán ez a világosodás átterjed az északi oldalakra is, legutoljára a hantok közti árkok maradnak feketén nedvesek. Ha azt látod, hogy kora délutánra ezek az árkok is szürkék lettek, akkor másnap neki lehet esni a földnek a rotával, elsimítani a felszínt. Másnap reggelre ugyan visszanedvesednek ezek az árkok, de ha másnap is szép idő lesz, akkor 10 óra körül már megint nagyjából megszáradnak, a legmélyebb 1-2 kivételével, de azok se lesznek ragacsosak, csak esetleg a kelleténél puhábbak, de hát ennyi belefér. Mindenesetre, ha saras lesz a cipőd talpának oldala, akkor nem szabad nekifogni. Az megesik, hogy járás közben időnként a cipő talpára feltapad a nedves föld, amit a rota feldobott, de ez már nem sár. (Ha sár lenne, és nagy kolonc ragadna a cipőre, ami a talp oldalára is ragadna, akkor nem csinálnám még.)

Aztán ha kitart még két napig a jó idő, akkor kezdődik a veteményezés a fokhagymával és a zöldhagymának való vöröshagymával, mert azok a legsürgősebbek. Ha két nap múlva már esős időt jósolnak, akkor kényszerűségből már a rotázást követő napon is nekifogunk pár rokonnal, mert ha bejön egy esős, hideg időszak, akkor néha 3-4 hétig megint nem lehet rálépni a földre. Az én hagymám levele már 10 centis, mire az "ej, ráérünk arra még"-típusú nép duggatni kezdi... De jó az így, mert el tudom adni az enyémet. :)

Nem kellene ennyire ráerőltetni a kérdezőre az akaratod aztsem tudod hol lakik, lehet nála teljesen más a klíma mint nálad. Március közepén krumplit??? Volt már március végén is hó nem is olyan régen... Sokkal de sokkal lassabban fejlődnek a növények a hidegben mint kesőbb a melegben. Az öregek is úgy tartják, hogy"hideg fődbe nem jó vetni"

Vettem mar krumplit márciusban, idén is korán elvettem de háromszor..... 3x fagyott le a szára.

Krumplit nagyon max április elején ültetnem.

Idén kipróbáltam ültettem zöldséget márciusban és ültettem május végén hát a májusi sokkal szebb lett meg gyorsabban nőlt hamarább kikelt a melegben mint a márciusi ami csak sinylődött a tavaszi fagyokban és a nagy szárazságban.

Szóval en azt javaslom, hogy csak áprilisban kezdj vetemenyezni függetlenül attól,hogy milyen nálatok a mikroklíma.

Igen, ezért írtam a fagyzugot, hogy ott máshogy kell kertészkedni.

De alapjában normál helyen ami korai, az lesz a jó. A zöldség májusban sokkal hamarabb kikel, mint márciusban, de hőségben nem akar fejlődni az Istennek se, hiába megy rá hetente kétszer a csepegtető. Ha nem is eszi ki a giliszta meg egyebek (mert a többségnek ez lesz a sorsa), de nem akar megindulni, kicsi apró marad. Még az április eleje elmegy, ha tud öntözni az ember, de később már nem lesz jó. Május közepén már gyakran vannak 30-35 fokok, ilyenben az a zöldség, ami nem erősödött még meg, az nem is fog már soha.

Régen mi is csak április 4-én ültettük a krumplit, mint mindenki más is, de aztán láttam, hogy az öreg szomszéd nekifog márciusban, és bár néha lefagy a szára, de két héttel a fagy után már megint kétszer akkorák a bokrok, mint az enyéim.

Igen, a hideg földben lassabban fejlődik a krumpli, de a zsákban még lassabban.