Biogyümi (vegyszermentes) termesztéshez aki ért, leírná, hogyan oldja meg?

a kobakos virágúaknál a leggyakoribb probléma a lisztharmat ennek a bio módszere ha savasítod a környezetét ezért szokták a tejes (tejsav) lemosást javasolni de szinte bári ilyen jó rá

illetve még az elszáradt levelek levágásával lehet a párás környezetet csökkenteni ami kedvez a gombáknak

Lemosópermetezéshez jó a káliszappan .

Gombák levéltetű ellen jó tej keserű só víz keveréke vagy rézgálic

Hangyák ellen őrölt fahéj fa köré szórva.

Krumplibogára levéltetűre is jó a fahamu gipsz keveréke

Lisztharmatra spórás dolgokra rézgálic vagy áztatott dió levél leve

Lombtrágya helyet áztatott csalán lé .

Álj, álj, álj. Ezek mind vegyszerek! Most akkor vegyszermentesezünk, vagy mi?

Viccet félretéve, nyugodtan használhatod a bolti permetezező szereket, amíg betartod a felhasználás szabályait, teljesen biztonságosak. Kb. hamarabb fogsz megfulladni a szilvamagtól, mint bármiben megbetegedni a vegyszerek következtében.

Igaza van az előző válaszolónak. Ez a vegyszermentes termelés műbalhé, egy iparág alapult az ijesztgetésre. A dezodorok, mosó- és mosogatószerek, légfrissítők, szúnyogriasztók, stb. veszélyessége nagyjából olyan, vagy durvább, mint a szabadforgalmú növényvédőszerek átlaga. De ezekkel az említett szerekkel közvetlenül érintkezel, lélegzed be őket, a permetszerek meg legalább 99,9 %-ban vagy még jobban lebomlanak, mire megeszed az adott terményt.

A biotermelésben elismerten használható réz az nem bomlik le, esetleg más rézvegyületté alakul, a talajban és az emberi szervezetben is nehézfémként viselkedik, felhalmozódik. A rézgálic egy sejtméreg, ezért is öli meg a gombákat. Mivel nem bomlik le, csak lemosódik vagy felhígul, ezért egyes növények esetében sokkal hosszabb a várakozási ideje, mint a gyors, pár napos lebomlású szintetikus szereknek. A szabadforgalmú növényvédőszerek közül kb. ebből elég a legkevesebb, hogy feldobd a bakancsot, az LD50 értéke 500 alatt van. Egyszerűen azért szabad megenni, mert kevés fér rá pl. egy paradicsomra.

Attól, hogy valami természetes anyag, ez még nem jelenti azt, hogy nem mérgező. Az arzén is természetes anyag. De a növénylevek is azért hatnak permetszerként, mert mérget tartalmaznak a célszervezet számára.

Itt a réz szennyező hatásairól is írnak:

[link]

Előkerültek a nem tudás bajnokai most szegény réz került elő a kalapból amig volt rézalapú permetezés nem volt ismert a csontritkulás és allergiás betegségek.

Mióta elkerültek a (mindenható) permetlevek azóta egyre újabb nyavalyák győtrik az emberek világát .

Már a Római időkben csináltak olyat hogy tiszta vízbe réz, arany, ezüst pénzt tettek és azt a vizet iszogatták . Ma is van forgalomban a neve arany, ezüst, réz kolloid .

Persze a (mindenható) permet leveket el kell adni .

Lassan már colát is csinálnak belőlük ?

Az ókori rómaiak ólmot, higanyt, és egérszart is használtak, csupa természetes anyagot. Meg is halt mindegyik azóta.

[link]

[link]

Igazad van 8-as de mindezt akkor tették mikor szebbnek akartak látszani és nem a helyén módján használták ezeket a szereket a rézgálic belső használatra ajánlják nem kűlsőleg.

Ez ma is megállja a helyét ugyan olyan mintha a bolti vegyszert valaki magára kenné szemfesték gyanánt vagy valami másnak .

Szarról jut eszembe ez meg van ha már annyira szarozzunk .

[link]