Kivagott oszibarackfa melle milyen tavolsagba kerulhet (ne) uj, konteneres oszibarackfa?

A régi fa betegségei biztos fogják zavarni, de nem jobban, mint 30 méterrel odébb. Egy beteg öreg fa kórokozói mindenhol jelen vannak a környéken.

Van a talajuntság nevű dolog, ami kicsit félrevezető név, a régi időkből származik, amikor még azt hitték, hogy a régi barack helyén azért nem nő az új, mert a régi minden tápanyagot kiszedett a talajból. Arra csak később jöttek rá, hogy hiába pótolnak minden tápanyagot, az új fa akkor se akar nőni. Ez attól van, hogy minden egyes fa gyökere kiválaszt egy egyedi hormont, ami blokkolja a fajtársak gyökereit. Ha egymás mellett van két barackfa, akkor a gyökereik nem gabalyodnak össze, mint mondjuk egy barack meg egy alma esetében, hanem amőbaszerűen felosztják egymás közt a talajt, ahol összeérnek, ott mindkettő gyökerének fejlődése leáll, másfelé próbálkoznak a növekedéssel. Egy öreg fa helyén az új fa még érzi a blokkoló hormont, ezért nem fejlődik sehová.

Ez a hormon kb. 4-5 év alatt bomlik le teljesen, ahogy a gyökereket megeszik a gombák.

Szerintem ennyi idő után 3 m-re már ültetheted, csak ne egy egérlyuk méretű gödörbe, hanem áss egy fél méteres gödröt, és olyan földdel töltsd fel, amit pár méterrel távolabbról viszel oda, ahol már nem lehet barackgyökér, és a talajfelszínről, hogy jó porhanyós legyen. Ebben az odavitt részben növekedhetnek egy évet a gyökerek, aztán addig is javul a helyzet az öreg fa gyökereivel.

Ha ez nem "igazi" konténeres, csak most tavasszal beültették a maradék fákat, akkor ültetést követően erősen metszd vissza, különben nem nagyon fog fejlődni. De rendes konténeres esetében se árt. Ezekről ismerősöknek rossz tapasztalata van.

A törzs felső része álljon függőlegesen, ne a gyökere. Ha csemete, akkor karózd.

Ez főleg esztétikai hiba csak, ha ferde a törzs. Baj akkor lehet, ha egy idősebb fa dől meg, vagy ezt hagyod ferdén fejlődni, mert akkor a gravitáció, plusz a termés tömege meg a szél együttesen kitörheti, vagy esős időben ki is fordíthatja gyökerestől a földből, láttam már ilyet élőben is, többet. Ezen is metszéssel lehet segíteni.

Szép dolog a nem permetezés, de csak addig, ameddig egy adott kórokozó vagy kártevő nincs jelen a kertedben. Ha majd egyszer megjelenik, akkor vagy a permetezőt veszed elő, vagy a láncfűrészt. :) Jópár konkrét példát tudok a saját kertjeimből, pl. a szilva meg a körte esetében a poloskaszagú darazsak, amikről korábban nem is hallottam, de aztán vagy 15 éve egyszer csak azt vettem észre, hogy a több mázsásnak ígérkező termés egy hét alatt lepotyogott, kb. 1 cm-es korban. Azóta ezek ellen is permetezek. Vagy a szőlő esetében, 8-10 éve még nem volt lisztharmat, nem kellett permeteznem, de tavaly nem ettem volna egy szem szőlőt se az egyik telkemen az 50 tőkéről, ha nem permetezek ellene 4-5 alkalommal. De említhetném nagyapáink idejéből a krumplibogarat is, amit egyik évben még senki nem ismert, 10 év múlva meg már az egész országban letarolta a krumpliföldeket, az is így hirtelen jelent meg a semmiből.