Milyen fajta ez a két mezei virág? (Fotók. )
Ma találtam mindkettőt, az első fotósorozaton éppen sárga virágot bont, az első kép távolabbi a konyhakövön, ne tévesszen meg a konyhakő minta, balra látszik a sárga virág. A második kép erről meg a levelére fókuszál. A harmadik pedig a virág és bimbók nagyítva:
A másik növény látványa és szaga (főleg dörzsölésre) megtévesztésig emlékeztet a levélpetrezselyemre, azonban a wikipedia írja, hogy egy mérgező növénnyel, a könnyű összetéveszteni. Ez melyik fajta? Vadon terem a mezőn, senki se ültette. Lehet mégis levélpetrezselyem, vagy pedig a másikról van szó? Esetleg más? Hat db fotó közül ahol a barna paca látható, az maga a vékony gyökérfonál, persze földesen, és attól barna.
A két wiki cikk:
"A mérgező, vadon növő mérges ádáz (Aethusa cynapium) nevű növény ugyanúgy néz ki, mint a simalevelű metélőpetrezselyem vagy a gyökérpetrezselyem, ne tévesszük össze vele."
A 6 fotó erről, amit találtam (saját fotóim ezek is) :
válasza:Látom máris érkezett egy válasz, köszönöm, nyomtam neked zöld kezet, azonban engedd meg, hogy pontosítsam a vérehulló fecskefűről, amit írtál, mert kissé pánikkeltő, túlzó, bár sok igazság van a figyelmeztetésedben.
A wikipedia megjegyzi, hogy gyógynövény, azonban az esetben mérgező, ha nem szakavatott alkalmazza gyógynövényként, olyankor súlyos tüneteket is okozhat.
Gyógyhatása is van, csak hát nagyon körültekintően kell eljárni evvel, orvos írhatja csak fel és szabhatja meg a szedés idejét, módját. A bőrre is van mérgező és irritáló hatása, ez igaz.
Alapvetően jót írtál a vérehulló fecskefűről, köszönöm, én még csak fel se ismertem a növényt, ezért jól jött a válaszod.
"Gyógyító hatása:
A növény sárga színű tejnedvét használták a népi orvoslásban: külsőleg szemölcs és tyúkszem eltüntetésére, belsőleg máj- és epehólyag-betegségek gyógyításakor.
Manapság belsőleg történő felhasználása csak orvosi előírásra történhet a mérgezési veszély miatt. Külsőleg történő felhasználása szemölcsirtásra azonban alkalmazható: a frissen szedett növény tejnedve kizárólag a szemölcsre csepegtethető legfeljebb napi 2-3 alkalommal, az egészséges bőrfelületet azonban a maró tejnedv irritálhatja.
A gyógyszeripar által felhasznált drog egyrészt a növény virágos szárából – az alsó, vastagabb szárrész nélkül – (Chelidonii herba), másrészt a gyöktörzséből és gyökeréből (Chelidonii rhizoma et radix) származik. Mindkét drog több alkaloidát (pl. kelidonin, szanguinarin, keleritrin), gyantát, kevés illóolajat, C-vitamint [...]"
"Mérgező hatása:
Nem megfelelő, vagy orvosi rendelvény nélküli használatkor a növény bármely része okozhat mérgezést, leginkább a tejnedve. A növény bármely részének belsőleg való felhasználása fokozottabb óvatosságot igényel, mint külsőleg való felhasználása. Külső használatkor mérgezési tünet lehet az, hogy a bőrön hólyagok és daganatok képződnek, de halált nem okoz."
A vérehulló fecskefűt más is megerősíti az első képsorozatomra?
És a második képsorozatomon milyen fajta van?
válasza:Az első valóban az, és valóban mérgező is lehet, de azért tényleg kissé túlzó amit az egyes ír. Nekem is van a kertben, szemölcsre nekem ajánlotta a bőrgyógyász például, hogy csepegtessem rá a nedvét. Semmi bajom nem lett. Bár a szemölcs sem múlt el. :D
A másik szerintem foltos bürök.
Köszönöm az újabb választ is! :) Hát, jobb vigyáznom avval, amiben bizonytalanok vagyunk. A foltos bürök halálos méreg, a wikipédia szerint:
"Fő hatóanyaga a koniin, mely a növény minden részében megtalálható (friss termésben 2-3%, a mennyiség a száradás során csökken). Hatására először az alsó végtagok bénulnak meg, majd ez felfelé halad, végül teljes öntudat mellett légzésbénulás miatt beáll a halál."
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!