Eperfa kérdés, valóban nem önbeporzós, és kettő kell belőle?

Elég 1 db. Biztos van a környéken egy két bokor vagy fa.

Talán már találkoztál ezzel az írással, de ha mégsem ajánlom szíves figyelmedbe!

A fehér szederfának (morus alba) mindig édes a termése és színe lehet sárgásfehér, rózsaszín vagy sötét pirosas fekete is, azaz fekete. Ez az, ami megtéveszti még a legtöbb hozzáértőt is.

A fekete szeder (morus nigra) vagy más néven savanyú szeder viszont csak sötét, fekete színű gyümölcsöket terem, fehéret soha, íze is más, inkább savanyú-édes és a termésén nagyon rövid a szár vagy kocsány, ellentétben a fehér szederrel, ami fél-egy centiméteres szárral kapcsolódik az ághoz.

Tehát van két fajunk, legyen A és B, és A-nak van két változata, legyen A1 és A2. Na most, A2 a megtévesztésig hasonlít B-re és még a szakértők egy része is összekeveri a kettőt és az A2-re rendre rámondják, hogy az B. Ugye, milyen tréfás? Mi ne tegyünk így, ha most már így megbeszéltük.

Fehér szederfa Morus Alba

Fehér szederfa

A fehér szederfa (morus alba) Kínából származik, a 6. századtól terjedt el Európában, hozzánk 18-19. században terjedt el rohamosan a selyemhernyó-tenyésztés fellendülése miatt, mivel a növény levele a selyemhernyó fő tápláléka. Gyümölcséből pálinkát főztek és főznek ma is, fája pedig hordókészítésre kiváló alapanyag. Ha nagy fehérszemű fajtát szeretnénk, akkor az Eldorado-t keressük (A1), ha pedig nagyméretű, de sötétszínűt, akkor a Sicilia fajtát (A2) ültessük.

A fekete szeder vagy savanyú szederről (morus nigra, azaz a „B”) azt hihetnénk, hogy ugyanolyan elterjedt nálunk, mint a fehér szederfa, de ez koránt sincs így. Míg a fehér szeder példányai ma is az egész országban mindenhol megtalálhatóak, addig a fekete szederfából alig tudunk néhány példányról. Budapesten három, Szadán egy és a Balatonfelvidéken hét fekete szederfáról tudunk jelenleg, de valószínű, hogy ennél több van.