A bio kertekben hogyan védekeznek a kártevők ellen?

Vannak engedélyezett szerek, a csalánlé mellett például réztartalmúak is, azokkal permetezik például a szőlőt.

A méhészetben szerves savakat használnak.

Továbbá a kártevők természetes ellenségeit is csalogatják.

3 as,nagyon megnézném ezt a kertet.A gomba betegségeket mi eszi le,a másik gomba ? És a kis szivogató egysejtüeket ?

Szóval erre mondják,nem kell a rizsa .

Vannak természetes módszerek, egyszer majd utánanézek :D Addig azt csinálom, amit anyám is évtizedek óta: semmit. Max. a rózsáról szedem le a tetveket s persze ha veszek növényt, ügyelek rá, hogy ellenálló legyen. Pl. a dűlőben majdnem minden szilva állandóan vírusos lesz, de van olyan fajta, amelyik ellenálló és szép, pedig nem hinném, hogy permeteznék, vadon van, még a közelében sem lakik senki.

Jó, néha összeszedem a hernyókat, ha épp lelkesednek (idén nem volt ilyen) s néha némelyik növényen levéltetű jelenik meg, de szert sosem használok, a gyümölcstermés így is szép és bőséges. Kivéve a szilvát, de idén azok is csináltak valamit. De azokat majd kivágjuk s ellenállóbbakat ültetünk.

Mi ilyen kis egyszerűek vagyunk, a növénytársítások és a növényi részekkel való permetezés a normálisabb megoldás, de abban nincs tapasztalatom.

A legkomolyabb kártevő amúgy itt a kecske.

A dolgot két részre kell bontani.

Van az a dolog, amikor semmit nem permeteznek, mert vagy lusták, vagy ostobák, vagy szerencsések, és náluk pont nincs túl sok kártevő meg betegség.

Általában olyan kertek a szerencsések, amik a komolyabb termelő részektől elzártak, pl. városi környezetben vannak, vagy kis hegyi falvakban, vagy gabonatermelő körzet közepén, ahol nagy távolságokra nem nagyon van gyümölcs meg kertészeti növény, így sem kártevő, sem betegség nem tud odajutni. Aztán persze, ha bejutott valamelyik, akkor ott hihetetlen gyorsan elterjed és tönkreteszi a termést, mert nincs hozzáértés a védekezésben, és mindig van valami $eggfej, aki nem permetez, aztán az egész falu hiába védekezik, ha tőle mindig újra szétszélednek a kártevők.

A másik dolog a valódi biotermelés.

Ez azt jelenti, hogy természetes anyagokkal védekeznek: növényi ázalékokkal, rézzel, kénnel, olajjal.

Így rengeteget kell permetezni meg nagyon odafigyelni, mert ezek a természetes szerek sokkal-sokkal hatástalanabbak, mint a speciális szerek. Felszívódó pl. egyáltalán nincs köztük, vagyis maga a permetezés is sokkal nagyobb munka, mert közvetlenül kell minden kártevőt eltalálni, és gombák ellen minden levél mindkét oldalát le kell fújni, nem csak úgy tessék-lássék, mint egy felszívódóval.

Szóval, nem véletlenül drágák a biotermékek.

Az összeültetés gyakorlatilag humbug. Ott hatásos, ahol egyébként se lenne semmi baj.

Pl. elméletileg ha egymás mellé ültetik a hagymát meg a sárgarépát, akkor elriasztják egymás kártevőit.

Ebből annyi igaz, hogy ha van egy hagyma, ami mellett van sárgarépa, meg egy másik, ami mellett nincs, akkor a hagymalégy azt választja, ami mellett nincs. De ha csak a répa melletti van, akkor kényszerűségből nem fog éhen halni, hanem rászáll arra. (Hiába nyomja el a répa szaga a hagymáét, a légy vizuálisan is megtalálja a hagymát.) Ráadásul, ha nem ér össze a két növény, hanem felváltva vannak a sorok, akkor aztán tényleg semmi értelme az egésznek.

Azt a példát szoktam felhozni, hogy ha te már két napja nem ettél, egyáltalán semmit, rohadt éhes vagy, és odavisznek egy tál kaját, akkor úgy is megeszed, ha közben melletted illatozik egy rakás $zar. Ezzel a kártevők is így vannak.)

Előző: előtted leírtam, mi miatt lehetett szerencséd eddig.

Milyen helyen van a kerted? Ahol mindenkinek van a ház mellett 1000 m2 termőterülete, tele gyümölcsfákkal meg zöldségekkel, a kertek körül meg nagy árutermelő ültetvények? Ugye, nem? Mekkora, milyen elhelyezkedésű településen vagy?

Ha ezeket megválaszolod, akkor rájössz, hogy tényleg csak szerencséd van, de ez nem ok arra, hogy általánosíts.

Különböző kertészeti fórumokon rendszeresen jönnek olyan emberek a problémáikkal, akik leírják, hogy soha nem permetezték az X növényüket, és szép termésük volt, most meg egyszerűen nem tudnak mit kezdeni vele, bármit elkövetnek, továbbra is fennáll a probléma, mit tehetnének még.

Örülj, ameddig nem kell permetezned, de ha véletlenül beszabadul hozzád a betegség meg a kártevő, akkor majd rájössz, hogy milyen tudatlan is vagy most.

Csak azt nézd, hogy évszázadokig lehetett Mo-n krumplit termelni úgy, hogy nem volt kártevője. Aztán 1947-ben megtalálták az elsőt, és mostanra csak komoly vegyszeres védekezéssel lehet védekezni ellene.

És ahogy írtam, most is léteznek olyan eldugott kertek, ahová egyszerűen még nem talált oda, nincs egy darab se belőle, mert annyira távol esnek a fertőzött területektől. Aztán ha megjelenik, akkor ott is muszáj lesz permetezni.

(Na persze, ilyenkor mindig jönni szoktak olyanok, akik a 10 tő krumplijukról kézzel szedegetik le a bogarat, és ez nekik a bizonyíték, hogy soha, senkinek nem kellene permetezni a krumplibogár ellen.)

"Előző: előtted leírtam, mi miatt lehetett szerencséd eddig.

Milyen helyen van a kerted? Ahol mindenkinek van a ház mellett 1000 m2 termőterülete, tele gyümölcsfákkal meg zöldségekkel, a kertek körül meg nagy árutermelő ültetvények? Ugye, nem? Mekkora, milyen elhelyezkedésű településen vagy?

Ha ezeket megválaszolod, akkor rájössz, hogy tényleg csak szerencséd van, de ez nem ok arra, hogy általánosíts.

Különböző kertészeti fórumokon rendszeresen jönnek olyan emberek a problémáikkal, akik leírják, hogy soha nem permetezték az X növényüket, és szép termésük volt, most meg egyszerűen nem tudnak mit kezdeni vele, bármit elkövetnek, továbbra is fennáll a probléma, mit tehetnének még.

Örülj, ameddig nem kell permetezned, de ha véletlenül beszabadul hozzád a betegség meg a kártevő, akkor majd rájössz, hogy milyen tudatlan is vagy most.

Csak azt nézd, hogy évszázadokig lehetett Mo-n krumplit termelni úgy, hogy nem volt kártevője. Aztán 1947-ben megtalálták az elsőt, és mostanra csak komoly vegyszeres védekezéssel lehet védekezni ellene.

És ahogy írtam, most is léteznek olyan eldugott kertek, ahová egyszerűen még nem talált oda, nincs egy darab se belőle, mert annyira távol esnek a fertőzött területektől. Aztán ha megjelenik, akkor ott is muszáj lesz permetezni."

Egy faluban lakom, ahol mindenkinek van kertje a ház mögött haszonnövénykelle, gyümölcsössel, és a határ meg mezögazdasági terület, ahol gabonát, kukoricát, krumplit termesztenek.

Szóval nem találtad el, hogy milyen terület a környékünk.

Emellett én ugyan csak huszonpár éve élek itt és müvelem a kertete vegyszerek nélkül, de a szomszédok egy része ennél jóval régebben él itt és ök is ugyanígy termelnek mindent, az utcát 1962-ben építették, és vannak, akik azóta nem vegyszereznek.

Ilyen hosszú idöt - és meglehetösen sokféle növény termesztését - nem lehet szerencsének nevezni, hanem azt mutatja, hogy a rendszer müködik.

De, eltaláltam, a 6. hsz-omban írtam:

"gabonatermelő körzet közepén, ahol nagy távolságokra nem nagyon van gyümölcs meg kertészeti növény".

Oké, hogy krumpli van, de annak a kártevői meg betegségei nem terjednek át más növényekre.

A lényeg, hogy feltehetőleg a falutok elég távol van minden olyan helytől, ahonnan a kárt okozó élőlények jöhetnének.

Hidd el nekem, Mo-on nagyon kevés ilyen falu van, ahová még ezek nem találtak oda. És ha már odatalálnak valahová, akkor hirtelen elszaporodnak a nemvédekezés következtében, onnantól csak három lehetőség van: permetezel és szüretelsz, nem permetezel és nem szüretelsz, meg a harmadik, hogy csak füvet ültetsz a kertedbe.

A régi időkben természetesen nem nagyon kellett permetezni. A rendszerváltás óta viszont egyre több ellenőrizetlen zöldség-gyümölcsszállítmány érkezik a világ minden tájáról, és ezekkel jön a sok kártevő és betegség. Az elmúlt 25 évben kb. 5 évente megduplázódott a növények permetszükséglete, átlagos magyar vidékeken.