Hogyha a társas-házunkban van egy közös tárolóhely, akkor azt csak akkor vehetem meg, ha az összes lakó befárad az önkormányzathoz?

Szerintem nézd meg, hogy mi van a társasház szervezeti és működési szabályzatában. Ott le szokták írni.

Igen, van olyan, hogy minden egyes lakó (sőt, ha nem lakik ott, de résztulajdona van a lakásban) írásbeli hozzájárulása szükséges ahhoz.

Arról pedig telefonon az önkormányzatot kérdezd, mire van szükségük.

A lakások tulajdoni lapjára rá van írva,hogy a lakáshoz az alapító okiratban szereplő helyiségek szerepelnek. Vélhetőleg ott van feltüntetve a közös tároló.

Ha ez így van, akkor az alapító okiratot is módosítani kell, ami már bonyolultabb eljárás.

Én a helyedben - amennyiben kisebb lakóközösségről van szó, és hajlandóságot mutatnak-, egyszerűen megbeszélném,hogy szeretném kizárólagosan használni.

Ha 1 lakó ellenzi már bukik, ha osztatlan közös helyiség a tároló.

ha mind a 30 lakó benne van akkor sem veheted meg. Alapító okiratot kell módosítani, de az lehetetlen kb.

Egyszerűbb ha bérled.

Az alapító okirat módosítása mindéképpen szükséges. Nem kizárt, hogy a tulajdonostársak csak úgy mennének bele az elidegenítésbe, hogy az Okirat jogi -, hatósági – és egyéb költségeinek átvállalását is kérni fogják.

1. A főszabály az, hogy az összes tulajdonos hozzájárulása szükséges az Alapító Okirat módosításához.

2. A közgyűlés is dönthet az elidegenítésről, ha a tulajdonostársak (tulajdoni hányaduk arányában) több mint 4/5-e hozzájárul, de ebben az esetben felhívást kell küldeni a kisebbségben maradt tulajdonostársak részére, hogy élnek-e a keresetindítási jogukkal (60 napon belül).

Ezt a rendelkezést a jogalkotó az elmeroggyantak miatt találta ki, akik „csakazértis” nemmel szavaznak, és élvezik, ha gátolhatják az értelmes munkát. Természetesen, mint kisebbségben maradt tulajdonos, ha az igazát alá tudja támasztani, hogy a döntés a jogát vagy jogos érdekét, miként sérti, az egy másik helyzet. Többségi döntés ide vagy oda, a közgyűlési határozat elbukik, viszont a Bíróságnak a „csak”, mint érv nem elég.

3. Van egy úgynevezett 2/3-os szabály is. Ez akkor érvényes, ha a társasház alapító okirata tartalmazza azt a felhatalmazást (amit egyébként a 2. pontban leírtam), hogy a közgyűlés ilyen esetekben dönthet az elidegenítésről. Ebben az esetben a tulajdonostársak több 2/3-ának igenlő szavazata szükséges.

Itt annyi megjegyzés lenne, hogy kevés a valószínűsége, hogy ez benne lenne az alapító okiratban, de azért érdemes megnézni, hátha…

Természetesen a 2/3-os és a 4/5-ös szabálynál a tulajdoni arányokat a társasház összes tulajdonosával kell számolni, ami nem azonos a közgyűlésen jelenlévők tulajdoni arányával.