Félig vályog, félig tégla ház vásárlásakor milyen alapvető szempontokat kell figyelembe venni, mi kerülendő, mi az amit mindenképpen ellenőrizni, ellenőriztetni kell szakemberrel vásárlás előtt?

"90 cm vastag, vert vályog a ház első része, ahhoz építették hozzá a hátsó, tégla részt. A vályog falakat aláfűrészelték, szigetelték. Az egész házat 10 cm vastagon szigetelték"

A vályogot nem kell szigetelni (oldal külső szig.) pláne nem a 90cm-s falat.

Az, hogy alul alászigetelték (ami jó egy ilyen falnál) de,

attól még nem lesz alapja, ezért mindig mozogni, süllyedni fog.

Olyan házat aminek nincs alapja (utólagos alapépítésűt SE!!) NE VEGYÉL!!!.

min 90cm alap +30cm lábazat min 38-s tégla. szigetelés nem baj ha nincs kívül, legalább szellőzik a fal.

Hidd el több bajod lesz később és persze több pénzedbe is, minthogy most fizetsz ki többet a vételárért.

Azt a fal vízszigetelèst ki kell terjeszteni az aljzatra ès összekötni őket. Ha alsó sarok penèszes az attól van.

Remèlhetőleg vályog ès valami kő alap közt fűrèszeltek, mert ha vízszigetelès alá vályog kerül az szètmegy az állandó nedvessègtől.

Hőszigetelès jó, mert mèg a mèteres vályogfal sem teljesít semmifèle hőtechnikai követelmènyt ami elő volna írva.

Vizesedés. Mondod is a penészt.

Szigetelt vályogot nem vennék.

Annak olvass utána, hogyan, milyen körülmények közt vizesedik fel a vályog, és ezt nézesd meg mindenképp szakemberrel, mert ezzel lesz bajod, úgy sejtem.

Előző vagyok.

Azt el tudom még képzelni, hogy a szigetelt vályog penészedni is fog.

"koszorú"

Koszorút nem hiszem, hogy találsz (mai értelembe vett beton koszorú), vályognál nem alkalmaztak, egyből talpszelemen-t raktak rá.

Azt viszont megnézheted milyen állapotú, és az ollólábakat, v székállást.

Ismétlem, Én nem venném meg, ha jó helyen van akkor is max 3M, de csak a telek miatt.

Én geotechnika, hidrogeológia, építőanyagok stb. tanulmányokkal nem mernék ezekben a kérdésekben ítélkezni ilyen nagy mellénnyel, pedig régebb óta foglalkozunk vályogházvásárlás kérdésével is. Talán pont az ismeretekből fakad az óvatosságom?

A kérdező a téglából épült traktusban látott penészesedést, szerintem nem kell megjósolni neki, hogy az 50-100-150 éve álló ház biztos hogy rögtön azután összedől majd, hogy megvették.

Az, hogy a vályog kapott falszigetelést és a falak alatt vízzáró szigetelést, eleve ígéretes, feltételezhetjük, hogy szakértői felújítás történt, ami fontos a vályog esetében. Persze kérdés, hogy mivel történt a vályog szigetelése, ugyanis a polisztirol szigetelés a párazáróság miatt nem annyira menő itt.

A tetőt említettem volna, de amint írod, jó állapotban van - lényeg, hogy a gerince egyenes legyen, ne legyen rajta hullám, a cserepek (cseréptető van?) illeszkedjenek, ne legyen semmi lyuk rajta. Az eresz fusson körbe és a kivezetése essen távol a faltól. A második, a repedések a falon. Mivel kívülről a szigetelőanyagot látod, az sajnos nem árulkodó, a belső falat kell nézni így, a hosszú ferde (kb. 45 fokos) repedések - különösen ha a ház sarkában a plafontól indulva meredeken lefelé tartanak - figyelmet érdemelnek, mert az altalaj mozgására utalnak (hajszálrepedések nem).

Az idősebb vályogházak esetében nem jellemző, hogy lenne alapja a háznak, vagy ha van, az sávalap, vagyis csak a falak alatt futó, azoknál egy kicsivel szélesebb alap. De ettől még vidáman elvannak ezek a házak száz meg száz évekig, szóval vészmadár üzemmód fölösleges.

Ami fenyegethet egy már száz éve alászigetelés nélkül álló vályogházat, az a talajvíz viszonyok változása, a talajvízszint emelkedése vagy az, ha a klímaváltozás miatti rohamcsapadékot nem tudja kezelni a felszín, nincs megfelelő vízelvezetés és esetleg az altalaj felpuhul vagy a víz akár közvetlenül áztatja a ház lábazatát. Továbbá ha folyóvíz közelében épült a ház és idővel - általában beépítettség miatt - megváltozik az árterület, akkor olyan területeken is időszakosan víz jelenhet meg, ahol nem volt korábban. Jó példa erre az egyik Auchan, amit ráépítettek az árterületre, miáltal a következő áradáskor az áradó folyó benyakalta a mellette lévő települést is, s olyan területeket öntött el, ahol az elmúlt másfél évszázadban biztos nem volt víz és persze a vízérzékeny házak megrongálódtak emiatt. De ezek speciális esetek azért ahhoz, hogy mostantól senki ne vegyen vályogházat.

A tégla traktus penészesedéséhez visszatérve, a pára a téglánál hamarabb okoz penészesedést, mint vályognál, különösen méteres falvastagságnál. Azt a kérdést meg kéne válaszolni, hogy miért épp azokon a helyeken penészedik a fal? Hideg a falfelület? Biztos, hogy szabályosan van felragasztva a szigetelés?

Ugyan a penész egy intő jel, de ott keletkezik általában, ahol valamilyen okból a szoba levegőjének a nedvességtartalma kicsapódik és ez általában jól orvosolható, ha megszüntetjük azt a hideg felületet. Viszont ha a bentlévő nedvesség konstans nem talál kiutat a lakásból, az a vályog számára statikailag veszélyesebb, de szintén orvosolható, meg hát az a páramennyiség, ami veszélyes a vályogra, abban eleve élni is kellemetlen.

Amit Te magad is ellenőrizni tudsz a házon, hogy beülsz húsz percre az adott helyiségbe és figyeled, hogy száraznak/nedvesnek érzed-e a levegőt, érzel-e dohosságot, penészt benne, érzel-e hideget. Illetve ha kimész a szabadba, érzel-e dohosságot a ruháidon.

Ami gyenge pontja lehet még a háznak - szintén nedvesség miatt - az a fürdőszoba és a konyha. Fontos, hogy nagyon jó szellőzésük legyen, illetve a vízvezetékek ne vályogfalban fussanak - nyilván. Pl. a fürdő kapjon egy belső téglafalat.

Visszatérve ahhoz, mit kérdezzél, én azt javasolnám, hogy inkább olvass el pár cikket a vályogházak sajátosságairól, sokat találhatsz pont a kérdésed témájában, pl. vályogház vásárlás, vh. alapozása, szigetelése, fürdőszoba vályogházban vagy páramentesítés vályogházban stb. Ha képbe kerülsz legalább így gyorstalpalással, már tudod mit kérdezz a szigetelésről, felújításról, vizesblokk kiépítésről stb.

Sok sikert hozzá, egy jó vályogházzal megfogtad az Isten lábát.