Lakás vételnél, eladó csak a saját ügyvédjénél hajlandó szerződni, belemenjünk?

Nálunk nem így ment.

A vevőnek nem volt ügyvédje, mondtam, hogy nálunk többéve ugyanaz intézi az ügyeket, kérdezte, hogy a miénk mennyiért vállalná, elmondtuk, hogy baráti áron dolgozik.

Bele is mentek volna(jóhírű ügyvéd), de egy távoli rokon párja olcsóbban elvállalta nekik..

Kaptunk egy tervezetet, majd a mi ügyvédünk átolvasta, kiszedte a kétes pontokat, tárgyaltunk vagy 8 alkalommal biztosan személyesen, és vagy 3x ennyiszer telefonon és emailben, és mindig csak egy pontban engedtek és butaságot javasoltak(illetve az ügyvédjük), amit be is írtak az új tervezetükbe. Az ügyvédünk többször átolvasta és átírta az adott szerződés sokadik módosítását a végleges verzióig.

A 20 millát sem érte el a lakás értéke, de annyi munka volt a szerződésekben, és olyan tájékozatlan és makacs és rosszindulatú volt a vevőék ügyvédje, hogy ennyibe került a mi érdekképviseletünk, amíg az övék töredékébe sem. Pedig mi voltunk az eladók és nem valami vackot sóztunk rájuk, több azonos ajánlatból választottam őket.

Ha ezt előre tudom, nem az ő ajánlatukat választom, de a vevők szimpatikusak voltak. Fene se gondolta, hogy ilyen sokat tolódik az egész az ügyvédjük hibájából.

Szóval eladóként résen kell lenni, különben lehet, hogy egy éven belül sem kapja meg az ember a lakása árát(eredeti szerződésünk szerint:), a mai helyzetben már ezzel a csúszással is rengeteget vesztettem, nem beszélve az érdekképviseletemre költött pénzről és a folyamatos személyes találkozásokról és a velük járó stresszről.

Mindezt egy kezdő hozzánemértő pióca miatt. A hozzáállás már megvan csak a szaktudás hiányzik na meg a lelkiismeret.

Venni ezerszer könnyebb és nem volt egy hónapos munka. Mi fizettük az ügyvédünk, összedobta a szerződést, náluk átolvasta az övék és korrektnek találta. Mi költöttünk pártízezret, ők meg párezret és 2 nap volt az egész.

Itt százezreknek mondtam búcsút eladóként!és egy hónap folyamatos alkudozás és stressz ment.

Én most adtam el, és most veszek egy másik házat. Gyakorlat az, hogy a vevő hozza az ügyvédet, amit természetesen Ő fizet, az eladó pedig véleményezteti a saját ügyvédjével, természetesen saját költségén.

Tapasztalatom szerint a mai ingatlanpiacon sokkal inkább az eladó érdeke, hogy elmenjen a háza, tehát a vevő ügyvédje írogathatja a marhaságait, hátha valami fölött elsiklik az eladó.

A #9-es válaszomat úgy tűnik lepontozták, pedig bizony úgy van.

Mondhatjuk hogy valami szokás vagy protokoll szerint/miatt a vevő hoz ügyvédet, de ezt jog nem írja elő! Ez tény. A jog csak azt írja elő, hogyha eladó és vevő nem állapodnak meg az ügyvédi költség fizetésében akkor írásbeli megállapodás híján rendelkezik a jog miszerint a vevő fizeti.

Szerintem ha netán egy ügyvéd van azt mindkét fél kellene fele fele arányban fizessék, mert közös ügyüket intézi (nem csak a vevő ügyét).

Célszerűbb ha mindkét fél megbíz maga ügyvédet és mindenki a magáét rendezi.

Hiába pontoztatok le nem látom a fer intézést abban ha ezt bármelyik egyik fél fizetné.

Előzőt nem tudom tényleg érthetően írtam e, azért hozzáteszek még egy jellegzetes momentumot. Idézek mert annyira jellegzetes: "mindig gyanús ... ha az eladó nem hajlandó más ügyvéddel szerződni.".

Nem is kell hajlandó legyen. Mert mindenki többnyire úgy is a saját maga által választott ügyvédben bízik meg. Ez oda vissza dolog, eladó a vevőében nem bízik, vevő az eladóéban. Most akkor miért kellene bármelyiküknek is a másik által mondott ügyvédben bízni? Az idézetet folytatva - az is gyanús ha a vevő akar ügyvédet tukmálni az eladóra. Nem?

Ez amolyan közkeletű félreértése a jognak és a lehetőségeknek is.

Szabad ügyvéd választás van. Senki sincs rákényszerítve a másikéra. Meg aztán a gyakorlat is a két ügyvédes megoldások felé tolódik, érthetően jogosan, és ez nem gyanúsa dolog hanem normális.

Az idézet maga értelmetlen (bocsánat):

"mindig gyanús ... ha az eladó nem hajlandó más ügyvéddel szerződni."