Lakáslízing? Lakáslízingben jártasabb embereket kérdezek, hogyan is működik ez?

google csodákra képes (nem tudom,hogy írja vagy sem,de önerő így is kell csak kicsit kevesebb mint rendes hitelnél) :D

A lízingbevevőnek igazolható jövedelemmel kell rendelkeznie, melynek összege eléri legalább a mindenkori minimálbért. Folyamatos munkaviszonya minimum 3 hónapja kell, hogy legyen.

A lízing biztosítéka a lízingelt ingatlanra vonatkozó, a lízingbeadó (hitelintézet) javára bejegyzett 1/1 arányú tulajdonjog. Lakáslízing esetén tehát nem Ön lesz a lakás tulajdonosa. A lízingbeadó tulajdonjoga a futamidő végéig, illetve a tartozás kifizetéséig fennáll. A lízingbevevő azonban a futamidő alatt ugyanazokkal a jogokkal élhet, mintha lakáshitelt venne igénybe a vételár kifizetéséhez, vagyis a lakáslízing előtörleszthető, a lízingelt lakás lízingátvállalással eladható.

A lízingnek két fő típusa létezik:

Operatív lízing

Pénzügyi lízing

Az operatív lízing más néven tartós bérletet jelent. Ebben az esetben a lízingbeadó a saját eszközét bizonyos időtartamra a lízingbevevő rendelkezésére bocsátja. A lízingbevevő személy a lízing futamideje alatt egy meghatározott lízingdíjat köteles fizetni. A lízingbevett eszköz hasznai a lízingbevevőt illetik, de ő viseli az adott eszköz költségeit és terheit is. Ha a lízing futamideje lejár, akkor a lízingbeadó az eszközt további lízingbevevőnek adja, hiszen az még általában a teljes amortizáció előtt van.

Pénzügyi lízing esetében a lízingbeadó személy az adott ingatlan tulajdonjogát a lízingbevevő megbízásából szerzi meg azért, hogy azt a lízingszerződésben meghatározott időtartamra a lízingbevevő használatába adja. A lízingbevevő személy a lízingszerződés alapján lízingdíj fizetésére kötelezett. Az ingatlannak 1/1-ben a lízingcég lesz a tulajdonosa, a lízingszerződés fedezete pedig maga a lízing tárgya.

A lízing futamideje során a lízingbevevőnek tulajdonosi jogai vannak, vagyis a használatba adással ő viseli a kárveszélyből eredő kockázatokat, valamint jogosult az ingatlan hasznainak szedésére és viseli a terheit.

A lízingszerződésben foglalt futamidő lejáratát követően az utolsó havi lízingdíj megfizetésével a lízingvevőt az alábbi jogok illetik meg:

Nyílt végű pénzügyi lízing

Nyílt végű pénzügyi lízing esetén jogosult a maradványérték megfizetésével ő vagy az általa megjelölt személy az ingatlanon tulajdonjogot szerezni. A lízingbevevő személy a visszafizetett tőke, valamint a maradványérték után ÁFA-t köteles fizetni.

Zárt végű pénzügyi lízing

Zárt végű pénzügyi esetén a lízingbevevő szerzi meg az ingatlan tulajdonjogát.

Visszlízing

Visszlízing esetén a lízingbevevő tulajdonában lévő ingatlant a lízingcég megvásárolja, majd lízingbe adja a lízingbevevő részére.

A lízingszerződés megkötésekor alapvetően az alábbi díjak merülnek fel:

Az egyik a lízingszerződés közjegyzői okiratba foglalásának díja. Ennek mértékét a közjegyzői díjszabás határozza meg. Jellemzően a lízingelt összeg 1%-a körüli tétel.

Szerződéskötéskor kell megfizetni az úgynevezett szerződéskötési díjat vagy folyósítási jutalékot, melynek mértéke pénzintézetenként némileg eltérhet. Általában a finanszírozott összeg 1%-a, de a bankok maximum összeget is meghatároznak.

A lízingkérelemhez mellékelni kell a lízingelendő ingatlan tulajdoni lapját. Ez lekérhető a bankok által a TAKARNET rendszerből, illetve a területileg illetékes földhivatalnál szerezhető be a mindenkor érvényes földhivatali díjszabás alapján.

A lízingelni kívánt ingatlan értékének megállapításáért értékbecslési díjat kell fizetni. Ez általában 30 ezer forintos kiadást jelent, mely a lízingkérelem benyújtása után válik esedékessé.

A lízingelt lakás után illetéket kell fizetni.

Új építésű ingatlan, nyílt végű lízing esetén az illetéket a hatályos illetéktörvény alapján a lízingbeadó részére kell megfizetni szerződéskötéskor.

Használt ingatlan, zárt végű lízing esetében a lízingbeadó felé 2% vagyonszerzési illeték fizetendő.

További díjak és költségek:

Ezen túlmenően a lízingbevevő majdani tulajdonszerzése után a vagyonszerzési illetéket valószínűleg a futamidő elején – a NAV (Nemzeti Adó- és Vámhivatal) által a lízingbevevőnek megküldött határozat alapján – az érvényes illetékfizetési szabályok szerint szükséges megfizetni. (Ha a lízingbevevő a későbbiek során mégsem szerzi meg az ingatlan tulajdonjogát, akkor az illetéket visszaigényelheti.)

A lízingelt lakásra, a lízing futamidejére teljes körű vagyonbiztosítást kell kötni és a lízingbeadóra engedményeztetni. A felmerülő biztosítási díj megfizetése szintén az ügyfelet terheli.

A lízingügyintézés során tehát fenti díjtételekkel kell számolni. Ezen kívül egyéb díjak is felmerülhetnek a futamidő során, például: elő- vagy végtörlesztési díj, szerződésmódosítási díj, egyenlegközlő díja, stb. Ezek mindenkor hatályos mértékét a banki Hirdetmények tartalmazzák.

A lakáslízing akkor folyósítható, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

Saját erő és járulékos költségek, díjak megfizetése

Lízingszerződés aláírása

A lízingszerződés közjegyzői okiratba foglalása

Az ingatlan-nyilvántartásban a lízingbeadó javára szóló tulajdonjog bejegyzése (legalább széljegyként)

Vagyonbiztosítás a lízingelt ingatlanra