Ingatlan-árverésnél általában a reális ár hány százalékáért kel el az ingatlan?
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Kérdés mi az a "reális ár". Pont annyim amennyiért el lehet adni, tehát pont a reális árat kapod érte.
Két dolog miatt nem igaz ez.
Az egyik, hogy árulhatod egy évig is, megvárva a megfelelő vevőt, az árverésnek meg van egy fix időpontja, ami szűkíti a keresletet. Pörgős helyen (fővárosban) ez kevésbé számít, lesz érdeklődő, egy faluban ez jelentős értékvesztés lehet. Mi is vettük falun úgy házat, hogy az örökös azonnal el akarta adni, mondtunk rá egy irreálisan alacsony árat, mert nem volt szükségünk házra, tehát csak a biznisz miatt vettük meg, ő meg eladta. Később eladtuk drágábban.
A másik, hogy árverésen csak a készpénzes vevők licitálnak, a többség meg nem ilyen, kölcsönt venne fel a vételre, ez megint a keresletet így az árat csökkenti. SZóval olyan 50-80% körül lehet érte kapni a normál eladáshoz képest.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
#7-es Nincs joga a másik tulajdonost megfosztani a vagyonának szabad felhasználásától, akármilyen emlékek és érzelmek kötődnek egy ingatlanhoz.
Ilyenkor a közös tulajdon megszüntetése iránti kereset a megoldás.
Amennyiben a tulajdonostársak nem tudnak megegyezni egymással a bíróság előtt indított peres eljárásban lehet igényelni a közös tulajdon megszüntetését. A közös tulajdon megszüntetésére irányuló perben a bíróságnak a Ptk.-ban meghatározott sorrendben kell vizsgálnia az egyes megszüntetési módok alkalmazásának lehetőségét. Olyan lehetőség nincs, hogy a felperes kérelmére nem szüntetik meg a fennálló (megosztás nélküli) osztatlan közös tulajdont. A közös tulajdon megszüntetése iránti perek leggyakrabban azzal zárulnak, hogy a bíróság az egyik tulajdonostársat megváltási ár megfizetésére kötelezi a másik tulajdonostárs javára, amelynek a teljesítésére határidőt állapít meg. Ha a pénzbeni megváltást nem teljesíti a kötelezett, akkor árverési értékesítéssel történik a megszüntetés. Mindezek alól kivétel az olyan ingatlan ahol jogilag megoldható a társasházzá alakítás és két külön albetét lesz, azaz önállóan értékesíthető tulajdon jön létre a peres feleknek, vagy rosszabb esetben alkalmas az ingatlan használati megosztásra és szerződéssel kizárólagos használati egységek alakíthatók ki, ami szintén önállóan értékesíthető. Hangsúlyozom olyan nincs, hogy van 1 db. lakóegységből álló ház vagy lakás vagy nyaraló, és az ingatlan egyik tulajdonosa kénye kedve, érzelmei, emlékei végett ragaszkodhat jogosan a fennálló helyzethez, mert neki így jó.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!