Nem lettünk tájékoztatva, hogy vályog. Mi a teendő?

Nem értek egyet azokkal, akik szerint az ügyvéd már halottnak a csók.

Mikor mi vettünk idén házat, pont ilyen, utólag felfedezett értékcsökkentő tényezőkről kérdeztem. Azt mondta, olyasmivel nem lehet mit kezdeni, ha repedezett a fal, de nincs szakvélemény arról, hogy statikai hiba okozza, és vétel után szerzünk be szakvéleményt. Mert láttuk a repedéseket, ennek tudatában vásároltuk, és az eladótól sem volt elvárható, hogy szakvélemény nélkül tájékoztasson arról, pontosan miből erednek a repedések. Aztán pont a ti helyzeteteket hozta példának, hogy ha egy ingatlant téglaházként adnak el nekünk, aztán kiderül, hogy nem is az, akkor viszont van miért pereskedni.

Sőt érdemes lenne megnézni, milyen állapotok uralkodnak a gipszkarton alatt, mert ha azzal is gáz van, az rejtett hiba, és csak még egy ok az ügyvédre.

Óvatosabbnak kellett volna lennetek, már akkor, amikor megláttátok a formáját és az építési évét, sejteni lehet... A gipszkarton héj szintén árulkodó, így már egy ingatlan vizsgáló sem ártott volna, ha nem értetek hozzá.

Mindenképpen felhívnám az ügyvédünket. Érdekelt volt az adásvételben, ő kompetens az ügyben, hátha lehet tenni valamit, de ha nincs sehol leírva, hogy tégla és amúgy jó állapotban van, akkor túl sok tennivaló nem lesz szerintem.

Nem élhetetlen a vályog, csak meg kell tanulni létezni vele. Egy külön életforma.

Megengedhetem magamnak a stílust viszonylag boldog vályogház tulajdonosként, nekem is kb pár percnyi keresgélés volt, hogy mit lehet vele, mit nem, nyilván haragszom az eladótokra, mert nem volt képes rákeresni, mennyire idióta ötlet gipszkartonozni, és még jobban, ha csak az eladás kedvéért csinálta, jelentősen megkárosítva titeket.

Nektek is elég lett volna belegondolni, hogy vajon létezik olyan, hogy téglaház padlásán nem betonon járkálsz? És olyan létezik olyan, hogy vályogház elbírná egy betonfödém súlyát (ha most a falak légzését és páravezetését nem firtatjuk)?