Mire érdemes figyelni külterületi vásárlás esetén?

Minek veszed, mit akarsz vele kezdeni? Van-e rajta épület? Ha nincs, akarsz-e rá építeni? Ha igen, akkor nézz utána lehet-e rá egyáltalán!

Amire érdemes figyelni, hogyha van rajta épület, az szerepel-e a térképen, ezt tudod ellenőrizni akár e-közműn is, nem muszáj kikérni a földhivatalból.

Továbbá az az út, amiről megközelíthető valóban út-e, mert számos olyan eset van külterületen, hogy önhatalmúlag kijártak maguknak egy utat a tulajdonosok valójában magánterületen. Ezt is tudod akár az e-közműn ellenőrizni ha ott nem szerepel az út a térképen, akkor az nem közút. Ha magánút, akkor viszont kell, hogy legyen rá szolgalmi jogod bejegyezve, ezt viszont már csak a tulajdoni lap lekérése esetén tudod meg.

Ha nincs bevezetve a víz, akkor van-e vízhálózat az utcában? Ha van, érdemes megkérdezni a víz szolgáltatót, hogy ráköthetsz-e, mert bizony van olyan is, hogy a nyomás olyan kicsi az adott utcában, hogy új előfizetőt nem bír fogadni. A közel s távol sincs víz és kút sincs, de szeretnél, érdemes megkérdezni azokat, akiknek a telek közelében van kútja, milyen mélyen van a víz, milyen a hozam. Van-e a közelben a vízműnek víznyerő helye, mert ha van, az később simán eltudja vinni a vizet tőled.

Ha építkezni akarsz rá, terepviszonyoktól függően (lejtős terület esetén) érdemes a talajszerkezetnek is utánanézni, nem csúszik-e, mert ha igen, akkor nem érdemes rá építkezni.

Van-e villany, ha nincs milyen messze van a rákötési lehetőség...

No és nem árt a tulajdonost megbízni a vásárlás előtt, hogy a telek legyen kimérve, ha az nem mostanában volt kimérve! Jó helyen áll-e a kerítés, mert külterületi telkeknél elég nagy elcsúszások is szoktak lenni, erre még rápakol az is, hogy bár a földmérők rendszerint tagadják a tagadhatatlant, a digitalizálás során fals adatok is kerültek a rendszereikbe, ugyanis olyan térképről digitalizáltak, ahol 1mm 1métert jelent! No most ehhez több se kell, mint egy szakadt/százszor kinyitott térkép és máris irdatlan elcsúszások bírnak lenni. Továbbá régen az emberek zöme teljesen másképp gondolkodott, mint a mai ember, nem játszott mini-trianont, nem volt célja leenni a másik bőrét, azonban célja volt jóban lenni a szomszéddal! Sok esetben szóbeli megállapodással húzták ki a kerítést, sok esetben a terepviszonyokhoz alkalmazkodva épültek kerítések stb. Ha téged nem is érdekel hol a kerítés, de ha egy új szomszédot igen, és nem a te valós területed kisebb, hanem az övé nagyobb, az meg nekiáll veled sz-rozni fél méteren, az csak nyűg, bontani, építeni... Nálam pl. a szomszéd és az én telkem közötti kerítés valójában ferde lenne, derékszöget sehol sem zárna be, annak idején két fröccs között valószínűleg megegyeztek hogy ez ne legyen már ilyen, így kihúzták egyenesen. Úgy néz ki a sztori, hogy az egyik pont jó helyen van, a másik pont viszont 4m-el beljebb, az én valós területemen, kb. 200m2 a szomszédnál van, erre én azt mondtam, hogy scheißegal, de ha olyan szomszédod lesz a jövőben, aki nem olyan, mint én, az elkezd veled sz-rozni ezen és ami azon a területen van, azt át kell adnod vagy polgári per.

Ha ki lesz függesztve, akkor nyilván nem művelés alól kivon területről beszélünk. Itt fontos lehet, hogy pontosan milyen besorolású és milyen célból akarod megvenni? Átminősíthető-e?

#1es nagyon jókat írt a kiméretésről, érdemes megfogadni! Illetve van-e több tulajdonosa a teleknek? Ha van, akkor mindenkinek elővásárlási joga van és csak akkor tudod te megvenni, ha mindenki lemond róla. Ha olyan a terület, lehet a hagyatékolások nincsenek mindenhol elrendezve és szerepelhet olyan tulaj is a tulajdoni lapon, aki már nem is él pl.

1. Miért probléma, ha nem iható a kút vize? Ha hétvégente vagy ott, kilehet vinni pár karton ásványvizet vagy otthonról ivóvizet kannában, aztán ennyi... Nálam kút sincs, csak ciszterna, az a víz van rákötve a házra házivízművel, vizet egyébként vagy viszek ki ásványvizet vagy a közkútról szoktam hordani. Mosogatni, fürdeni stb. arra teljesen jó bármilyen kútvíz, esővíz, ha iható ha nem.

2. Az, hogy a szomszédban áll ház és "nem megy sehová" még nem jelent semmit sem, az enyém is olyan helyen áll, hogy nálam még nincs probléma, az eggyel alattam lévő telek már problémás.

3. erősen változó, ez nem kis költség, minden egyes pont kijelölése kb. 10 ezer forintba kerül, ha nincs sok törés a telekhatárban akkor annyira nem vészes, vagy belemegy saját költségre vagy nem.

Azt gyak. is meg kell nézni, hogy beépíthető-e, mert van olyan gyümölcsös, ami nem beépíthető, persze ennek ellenére lehet a szomszédos telken épület, ezzel régen sem és ma sem igazán foglalkoznak az önkormányzatok, hogy külterületen mi történik. Felénk is az épületek jó ha fele szerepel a térképen és a tulajdoni lapon.