Megér ennyit egy saját otthon ha közben rengeteg dologról le kellene mondani ?

10:

Így van, de te általánosságban beszéltél, úgymeg fals az állításod. Nekem például olyan hobbim van, amit otthontól távol végzek, ezért nekem egy családi ház csak csökkentené az életszínvonalamat. Nyilván ha neked olyan van, amit otthon végzel, akkor neked konkrétan növeli, de ez nem egy általános, mindenkire igaz állítás.

A másik, hogy az emberek 90%-ának semmilyen hobbija nincs, a ház is csak egy pipa amit megszerzett.

Szerintem nagyon végletekben gondolkozunk. A saját lakásunkban éltünk évekig Magyarországon, amire alig kellett költeni (mondjuk a 25 ezer forintos közös ktg. kb. a semmire nálam verte a biztosítékot). De tény, egy felújított lakás volt, nem nyelte a pénzt. Nekünk kritérium volt, hogy akkor költözünk el onnan, ha hasonló színvonalú házra telik, vagyis nem egy pénznyelőre. Valóban akkor költöztünk, amikor ez adott volt, nem kellett felújítani, csak kifesteni. Nem egy pénznyelő, amire egy élet munkája és összes megtakarítása rámegy, abszolút megfelel a mai kor elvárásainak energetikai szempontból és esztétikaiból is. Így nem viszi minden hónapban a megtakarításainkat, a rezsink nagyon minimális és a fűnyíráson felül "kötelező munka" sincs a ház körül, mert jajj le kéne szigetelni, jajj nyílászárót kellene cserélni és jajj egy gyomorgörcs az életem, mert bárhova nézek a házamban, csak a kiadásokat látom... Így nem tenne boldoggá egy ház és így szerintem nem is szabad belevágni. Valakinek tetszik az elv, hogy 20 év múlva a sajátja lesz és addigra talán ki is néz valahogy, addig meg sakkozgat a hitelével és a gázszámlákkal, nekem ez nem élet. Én szeretek élni, szeretem élvezni az életemet, szeretem ha az ingatlan, amiben élünk minket szolgál és nem mi szolgáljuk őt. Ilyen formán részemről érthetetlen egyáltalán miért gondolkodtok ebben. Gondolkozzatok kisebb lépésekben. Pl. venni egy kisebb lakást, ha mindenáron saját tulajdon a cél. Alacsonyabb törlesztőt fizetni, spórolni, élni az életet, majd ha eljön az idő lépni egyet újra kisebb, fizethető hitellel, fenntartható életvitellel. Nincs kényszer, nincs fogcsikorgatás, nincs állandó számolgatás.

Ha az egyikőtök fizetése rámenne egy erősen felújítandó kis ház törlesztőjére, akkor javaslom ne rohanjatok a vesztetekbe... Szerintem aki azt látja egy házban, hogy ott mindig valamit csinálni kell és helyhez van kötve az ember, az ilyen példát lát zömében. Lakásból jöttünk, van összehasonlítási alapom, nem gebedünk bele itt sem a ház körüli munkába. DE ehhez észszerű döntéseket kellett hozni az életünkben. Hiába vágytunk már 10 éve is házra, nem engedhettük meg magunkat. Az én értelmezésemben a ti feltételeitekkel ti sem engedhetitek meg magatoknak.