Hogyan lehet két ingatlan felmérő eredménye között ekkor különbség?

Esélyes, hogy a másodikat a bank küldte a hitel miatt.

Az első meg piaci árat mondott.

Ahogy már írták, sokszor számít hogy az értékbecslés milyen céllal történik.

Ha egy biztosító küldi ki a saját emberét akkor az lehet, hogy alacsonyabb értékre becsüli, hogy kevesebb legyen a biztosítási összeg a kár esetére - de az is lehet, hogy annál a cégnél a magasabb havi befizetésre játszanak és direkt magasabb árra becslik.

Vagy mint nálunk volt, el is mondta az értékbecslő, hogy magasabb árat ad meg mint amennyiért akkor épp el tudnánk adni - amivel magasabb havi díj is jár persze - mert ha leég a ház akkor nekünk új anyagokkal, új költségekkel kell újjáépítenünk és nem egy használt házat kell kihozni belőle. Ha alacsonyabb a becsült érték amire fizetjük a biztosítást akkor abból nem fogjuk tudni pótolni ami elveszik ha baj történne.

De lehet, hogy csak simán mások a tapasztalataik a környék ingatlaneladásaiban és az egyik úgy vélte, hogy reálisan 20-ért lehet eladni, a másik meg úgy, hogy akár 30-ért is sikerülhet.

Tényleg az a kérdés, milyen típusú, mihez készülő értékbecslés volt, és ki csinálta. Banki, hitelhez? Az lefelé torzít. Ingatlanközvetítő, aki zsíros megbízásban reménykedett? Felfelé torzít. Biztosítós? Az is lefelé.

Ha mindkettő hivatásos ingatlan-értékbecslő volt, aki ingatlanközvetítéssel vagy nem foglalkozik, vagy felfogta, hogy nem akarod vele eladatni a házat, akkor azért lehet ekkora különbség, mert az egyiknek fogalma sincs a helyi viszonyokról, vagy az egyiket (vagy mindkettőt) megkenték (ha nem ugyanaz volt mindkét esetben a megbízó). Rengetegszer nyomnak az értékbecslők markába egy kis készpénzt, hogy "legyen már kicsit több/kevesebb".

Az 5-ös válasza szerintem a biztosításhoz kapcsolódó értékbecslésre vonatkozik. A forgalmi értéket soha nem így számolják, az nem kapcsolódik szorosan - sőt sokszor alig kapcsolódik - az újjáépítési értékhez. Ha putri közepén húzol fel palotát, az újonnan sem fog feleannyit sem érni, mint az építési költsége. Ugyanaz az átlagos állapotú kockaház pedig teljesen más árfekvés alá kerül egy borsodi faluban mint Érden.

A forgalmi értéket szinte mindig a környékbeli hasonló ingatlanokkal a közelmúltban ténylegesen megtörtént adásvételei alapján számolják. Ha ilyen nincs, vagy túl kevés, vagy nem összehasonlíthatók az ingatlanok, vagy az értékbecslő lusta kókler disznó, és cseszik beszerezni az adásvételi adatokat, akkor a hirdetési árakból indul ki. Aztán az értékbecsült ház paraméterei, állapota szerint csökkentgeti-növelgeti az összehasonlítás alapjául szolgáló ingatlanok átlagos négyzetméterárát (szerkezeti állapot pluszmínusz x százalék, elhelyezkedés pluszmínusz y százalék stb.), végül kiböki, hogy mennyi jött ki az értékbecsült ingatlanra (négyzetméterár szorozva területtel).

Végülis ez is egy saccolás, fontoskodó, kissé áltudományos köntösben. Legfeljebb annyira jó, hogy aki duplaannyinak képzelte a házát, mint a reális ára, azt helyretegye kicsit. Vagy akinek tényleg abszolút lövése sincs, annak irányt mutasson, hogy most az 20 lenne-e vagy 40.

Nyilván különbség lesz 2 értékbecslés között; az lenne csoda, ha forintra ugyanaz jönne ki. Ilyen nagyságrendnél mondjuk 3-4 milliós különbség benne lehet a pakliban, vagy ha nagyon megengedő akarok lenni, akkor 5 milliós. De másfélszeres (vagy a drágább felől nézve kétharmados) különbség már sántít, az a 10 millió azért nem mindegy, ennyire nem lehet elnézni. Ha 150 milliós ingatlanról lenne szó, akkor mindegy, hogy 10 millió ide vagy oda, de egy ilyen értékű ingatlannál, mint amit kérdezel, baromira nem mindegy, hogy ennyi, vagy másfélszer ennyi. Röhej...

Amúgy meg az értékbecslés nem szentírás, csak vélemény. Az ingatlanért annyit ajánlanék, amennyit én gondolok.