Meddig kerestétek a megfelelő ingatlant?

Az első ház volt, amig megnéztünk.

Miután elhatároztuk, hogy belevágunk eladásba/vásárlásba, 2 és fél hónap múlva már ott laktunk.

Ezt is el akarták vinni előlünk, de 5 millióval fölé alkudtunk, így a miénk lett.

Úgy vettünk lakást tavasszal, hogy én adtam bele 5 milliót, a szüleim pedig ingatlan eladásból 12 milliót, a többi pedig hitel volt. Na most sikerült kifogni pontosan a legrosszabb időszakot ingatlan vásárlásra az utóbbi minimum 15 évben, mert amikor meglett a pénz akkor tört ki a háború. És akkor érzésre január-április közt jó pár millióval drágultak a lakások hirtelen. Ugye nekünk az is fix volt, hogy max. mennyi pénzt tudunk rákölteni, mert van egy felső határa annak reálisan mennyi törlesztőt tudok fizetni 1 hónapban. Szóval ez a fix összeg ha még az előző év ősszel lesz meg a pénz és tudunk lakást venni, akkor elég lett volna akár egy belvárosi lakásra is, most viszont ugyanebből a pénzből csak egy panelt tudtunk venni kintebb és abból is csak éppen sikerült elcsípni egy a tulaj által picit alulárazva hirdetett normálisan felújított lakást.

Jót sikerült venni, de mégis van egy kis rossz érzés bennem, hogy miután meglett a pénz, szinte napok alatt sikerült ezt megtalálni, megnézni és megvenni, nem volt idő nagyon válogatni. Konkrétan 3 lakást néztem meg ezzel együtt. Nyilván ha nem ilyen őrült a lakáspiac, hogyha pár hónapot várunk kiárazódunk és csak garzont tudunk venni, akkor hagytam volna időt a nézegetésnek még. Így, hogy érzésre havi 1 millióval emelkedtek az árak és a mi pénzünk is véges volt így nem volt sok idő nézelődni.

2-3 hónapon át nézegettük az eladó házakat,lakásokat.

Aztán dönteni kellett,mert gyorsan elvitték azokat is,amelyek nekünk is tetszett.

Nekem még friss a dolog, egy hete írtuk alá az adásvételit és körülbelül 3 hét volt mire meglett ez a lakás. Ehhez azért hozzátartozik, hogy már az első héten foglalózni akartunk egy másikat de azt elvitte egy készpénzes vevő..

Igazából nem nagyon van idő átgondolni a dolgokat vagy csak úgy nézelődni, mert körülbelül 10 lakást néztünk meg, ezek nagy része 1-2 nap alatt elment, szóval a mostani lakást megnéztük és már úgy mentünk el, hogy igen mi ezt szeretnénk. Pár hét a hitelezés miatt és teljesen a miénk lesz.

Igazából nálunk a családban mi vagyunk a harmadikak idén akik ingatlant vásároltak, a többieknek 1,5 hónap, illetve 2-3 év volt mire megtalálták számukra az igazit.

Tavaly ősszel vettük az elsőt, nekünk így volt:

Már előtte évben arra a környékre költöztünk és albérletbe és nagyon megtetszett. Így pontosan ott akartunk egy sajátot. Ez kicsit limitálta a választási lehetőségeket :D

Végül ahogy eldöntöttük, hogy belevágunk kb 1 hét volt. 3 napig böngésztük a kínálatot, egyeztettük a megnézéseket. Egy hétvége alatt bejártuk azt az 5-6 lakást, amit megnézésre érdemesnek tartottunk a környéken. A kedvencünket már aznap eldöntöttük, másnap telefonon le is beszéltük, hogy foglalóznánk. Rá 1-2 napra meg volt a foglaló, majd az önerő és a papírozás is.

Nekem alapvetően párom keresett ingatlant, nem én. Így 1-2 évig mentem vele mindig megnézni 1-1 ingatlant, így tökéletesen képben voltam a piaccal.

Végül úgy hozta a sors, hogy viszonylag rövid időn belül elég nagy önerőre tettem szert néhány sikeres projekt miatt, és az ezt megelőző évben beleszerettem az egyikbe amibe a párom nem, és mondtam is neki viccből, hogy "ha te nem veszed meg, akkor majd én!", pedig egy fillérem sem volt. :) Aztán tényleg, megvárt engem. :)

Nem sokáig, lassan 1 éve megvan.

Sajnos szűkös volt a keretem, értsd 21-22 millió Budapesten :D

Ennyiből nyilván nem Újbuda jött szóba, aztán ahogy mentek az árak már Buda maga sem, végül egyre inkább kifelé csúsztam, Csepel-Kőbánya-Havanna, stb.

Ismerősnek volt eladó panellakás Kőbányán, megnéztem, megvettem.

Nagyon ambivalens érzéseim vannak, mert nyilván nem ugyanaz a környék, viszont alapvetően nem is vészes. De mégis csak egy zajos panellakás és érzésre olyan mintha nem is Budapesten, hanem valahol vidéki paneltelepen laknék.

Egyrészt jól jártam, mert hasonló méretűt nem tudtam volna venni. Most a hasonlók 30-35 között vannak, de láttam már 40 felé közelítő árazást is. Hitel szempontjából is még pont jól jártam, mert a törlesztőm vagy 10+ ezerrel lenne több és nagyságrendekkel többet is kellene visszafizetnem a végén.

Másrészt meg elszomorít, hogy ahhoz képest, hogy korábban még azt néztem, hogy vehetnék Budán valamit, most majdnem egész Budapestről kiszorultam.

Ráadásul felújítással, vásárlással teljesen kinulláztam magam. Pedig még bele kell öljek elég sok pénzt.

Közben beütött a háború, infláció, rögtön emelkedett a rezsim, kiadásaim, így ahhoz képest, hogy eleinte azt számoltam hogyan tudom minél hamarabb visszafizetni a hitelt, most már örülök ha a felújítás megvan.

Legrosszabb érzés, hogy érezhetően jön valami válság, aminek nem jó érzés letolt gatyával, üres zsebekkel nekimenni.