Budapesten már tényleg nincsenek olyan gázos, veszélyes, rossz közbiztonságú utcák, környékek, mint amilyenek a 90-es, 2000-res években voltak?

Én most vettem lakást. Azért döntöttem végül az agglomeráció mellett, mert ahol az én keretemből futotta volna, ott teljesen elvette a kedvem a környék. Csepel, Kőbánya olyan helyek, ahol soha nem laknék: rengeteg cigány, hajléktalan, de még több az alkoholista, segélyen és alkalmi munkán élő csöves proli. Pestrezsébetért kicsit fáj a szívem, mert lett volna a központ szép téglalakás központban a sétálóutcán, de ott is olyan retek emberek voltak, hogy máris megértettem, miért alacsonyak a négyzetméterárak.

Végül sikerült kisvárosban, központban vennem lakást, így napi mindössze fél órával kell többet utaznom mint egyik kerületből a másikba tömegközlekesdéssel. Egy budapestinek ez már lehet, hogy túl sok időkiesés, nekem "vidékiként" vállalható.

Szerintem megéri kompromisszumokat kötni, mert lehet szép lakásod, ha gettó a hely.

Teszem hozzá, ma már egy környék sem olyan, hogy megkéselnek, ennek ellenére nem szívesen lakik az ember olyan helyen sem, ahol egyszerűen alulszocializált emberek vannak. Én családot tervezek, nem bírnám, ha azt kéne figyelni, hogy mikor szólnak be a páromnak vagy hányja teli valami részeg a babakocsit. Jobb a nyugalom.

3-as voltam.

Ha bírod a multikultit és a relatív igénytelenséget a tágan vett belváros már biztonságos.

Szóval lehet, hogy belelépsz a hányásba, sz@rba vagy odajönnek kéregetni, beállva/kábulva fekszenek és egymással ordibálnak de téged valószínűleg nem fognak bántani.

Tulajdonképpen egész régóta Pesten élek és senkit nem ismerek akit megpróbátlak volna kirabolni/megvertek, pedig egyetemista koromban egész sokat jártunk legalja helyekre. (Ami nem azt jelenti, hogy nem történik meg, csak viszonylag csekély mértékben.)

Ja, és ne keresd a bajt, az elővigyázatosság azért nem árt, nekik nincs mit veszíteniük.