Ilyen magas ingatlan-árak mellett, hogy hogy pár nap alatt eladják a házakat, lakásokat?

Azt tegyük hozzá, az örökölt házaknál sokszor az egyik legjobb megoldás, ha amint tudsz megszabadulsz tőle. Főleg ha többfelé oszlik a tulajdonjog is.

Nagyszüleim háza ott áll üresen 6-8 éve, félig már összeomlott annyira leromlott az állapota. Most már szinte eladhatatlan, vagy csak telek árban. De még úgy sem, mert van felénk csomó üres telek is.

Én azt nem értem aki ennyire az ingatlan vásárlás ellen van, az hogyan képzeli el a dolgot?

Hiszen a többség akkor vesz ingatlant, amikor kell neki és tud venni.

Mondhatod, hogy ne vegyen, de élni addig is kell valahol.

Aztán nem feltétlenül akar valaki évekig mamahotelezni azt lesve, mikor csökkennek az árak. Vagy ha albérletben van valaki, akkor megint ott van ahol a part szakad, mert ameddig vár, addig is lapátolja ki a pénzt az ablakon lakhatásra.

Akinek már van ingatlanja és nem sürgős neki, az nem feltétlenül vesz. Viszont aki első ingatlanból akar váltani nagyobba, jobba, az meg már nem csak az árat fogja nézni, hanem azt az ingatlant fogja keresni amiben el tudja képzelni az életét. És ha talál olyat, akkor le fog rá csapni, különben elviszi más.

Az albérlet esetén az a kérdés, hogy mi a magasabb: 12 havi lakbér vagy az opcionális lakáshitel éves kamata. Mindaddig, amíg utóbbi a több, addig jobban megéri bérelni. Ahhoz viszont, hogy ne így legyen, jelentős önerő kell, amivel nem mindenki rendelkezik.

Nem a hitelfelvétellel van gond alapvetően, hanem azzal, amikor valaki a minimális önerőre játszik és belevág egy 40 milliós lakásba úgy, hogy még a vételár fele sincs meg hozzá. Ez így erősen az oroszrulett kategória...

"Mindaddig, amíg utóbbi a több, addig jobban megéri bérelni."

Azt tegyük hozzá, ez csak abban az esetben működik, ha stagnálnak az ingatlan árak.

Viszont a pénzünk folyamatosan romlik, az árak felfelé mennek.

Konstans árak mellett 5-8 év távon lehet jobban megéri az albérlet. Viszont ugye amit nem tudsz lekövetni, hogy hol lesznek az árak 5 év múlva. Beleesik az ember a 22-es csapdájába, hogy hiába gyűjtöget, mellette közel ugyanúgy mennek felfelé az árak is és több év munkája után is ugyanott vannak vagy egyenesen kiárazódnak a piacról.