Milyen manapság a Havanna lakótelepen lakni?

Én nem ott lakom, de ott dolgozom, sokszor hétvégén is.

Az a megfigyelésem, hogy egy teljesen átlagos lakótelep lett belőle, átlagos emberek által lakva, nem jobb és nem rosszabb a többinél.

Viszont a régi rossz híre miatt még mindig olcsóbbak a lakások, pedig az a réteg, akik lehúzták, már 20 éve nem laknak ott.

Hááát, én azért tudnék mesélni. Munkából jórészt éjjel jártam haza, hajnal 2-3 körül, voltak sztorik. Meg a kijárási tilalom idején már este nyolctól azt éreztem, hogy no-go zónában vagyok, pedig nem szoktam parázni. Általában amúgy csak alkoholisták vagy bemindenezett tagok csinálták a fesztivált (pl. mikor mentem oda kivenni az albérletet, a 136E-n letolt gatyában őrjöngött egy tag a csuklóban, hogy minden nő kva, és mindenki csak nyomta a telefonját tovább, szóval már akkor kellett volna látnom, hogy ez itt egy átlagos keddi nap), de találkoztam szatírral, a szatír haverjai meg akartak verni, mert firtattam a méreteit, egyszer ki akartak rabolni, és egyszer megpróbáltak megerőszakolni. Utóbbi kettő télen történt, a kijárási tilalom alatt (nekem volt munkavégzés miatti világjegyem).

Illetve nappal is megy időnként a Maunika show, tavaly két hónapig hallgattam a sétány felől, hogy "megöllekgézaakuuvaanyádat", az egyik erkkélyről le is kiabáltak nekik, hogy "most már öld meg, aztán kussolj".

Kb. mindennapos dolog, hogy bizonyos lépcsőházaknál az ablakokból hajigálnak ki dolgokat, a kedvencem a tag volt, aki májusban (!!!) b.szta ki a karácsonyfát a nyolcadikról. De repült már Jimmy-összes is, meg veszekedést követően a másodikról kidobta az ember a tányér pörköltet, de mint a frizbit, és repült utána a savanyú uborka üvegben. A legáltalánosabb a sima háztartási szemét.

Azt is nehéz volt feldolgozni, mikor tavasszal kijárási korlátozás és legnagyobb covidhiszti idején cigizek egy padon a házunk előtt, mindenki más is élvezi a jó időt, tollasoztak, pletykáltak, stb... megérkezik az egyik házhoz vagy négy rendőrautó, amiből kiszállnak űrhajósnak öltöző rendőrök, és célirányosan mennek az egyik lépcsőházhoz. Egyértelmű volt, hogy valakiért jöttek, de ettől még az emberek befostak, hogy itt most büntetni fognak, mert hát megszegtük a korlátozást, mert csak úgy voltunk az utcán, cél nélkül, és mindenki felszaladt a lakásába. Pár óra múlva visszaszállingóztak, addigra már az első hírek is megjelentek a neten, hogy az egyik itt lakó nő megfojtotta az egyéves kislányát... Jön le a szomszédom, kérdezi, tudom-e, mi történt, mondom igen, az egyik itt lakó nő megfojtotta a saját gyerekét. Reakció: "pfhuuu, már azt hittem, valaki covidos lett, de akkor szerencsére nem"

Ott töltött utolsó hónapomban meg leszúrtak egy srácot, nem is értem, hogy kerülhettem el, mert pont azon az útvonalon történt, amin hazafelé megyek, akkor, amikor haza szoktam menni.

Többször volt, hogy nem akartak beengedni, mert nem volt lakcímkártyám (albérletben laktam ott), és a rendőrség helyszínelt, mert valaki öngyilkos lett, kiugrott magas emeleten lévő ablakból. Ja, meg a csótányok...

Egyébként nagyon jó kis hely, én imádtam ott lakni, mindig zajlott az élet, és az emberek közvetlenek és összetartóak. Véérzett a szívem, mikor el kellett jönni, de most, egy szintén rossz hírű környékre átköltözve meg vagyok lepődve, hogy itt mennyire nyugis minden.