Melyik megoldást választanátok, ha hasonló helyzetben lennétek?

Lenyelem most a mondandóm felét, és tényleg próbálok csak tanácsot írni.

Inkább kicsit még várjatok, tegyetek félre, pláne hogy 1 gyereketek van. Inkább próbáljatok később, de egy jó-jobb megoldásban benne lenni, és erre gyűjteni. Amikor már te is dolgozol. Ha pedig ennyire nehezen állnátok saját lábon, akkor 1 gyereknél meg is lehet állni, hogy majd annak az egynek, tényleg mindent meg tudjatok adni. Azért nézelődni nem csak az adott faluban lehet.

Ez pedig: "tartalékommal tudnék hozzájárulni mivel nem dolgozok"-> így hangzik. Mintha amúgy nem járulnál hozzá. Tessék szépen munkát vállalni, amint lehet, és beletenni a közösbe, ne mással tartasd el magad, semennyire. Egy nő, úgy vállaljon gyereket, hogy módjával, de egyedül is fel tudná nevelni azt.

Nafenecsakkijött

Nem élném le az életem anyósék emeletén.

Ezt úgy írom, hogy mi is pont így éltünk egy darabig, anyósomék felső szintjén, közös nappalival és konyhával. Eszem ágában nem lett volna így gyereket vállalni, és addig maradtunk csak, amíg nem tudtuk megoldani a saját lakhatásunk. Pedig határozottan jó a viszonyunk, kedveljük egymást. Ettől függetlenül igényeljük a privát szférát.

Örökre hálás leszek anyósoméknak, hogy ideiglenes szállást biztosítottak és nagyon kedvesek voltak velem azokban az időkben, de számomra ez elképzelhetetlen hosszú távon.

Egyetértek az 1-el.

Ha jó a viszony a szülőkkel, akkor nem kell kapkodni!

Inkább gyűjteni kell, hogy minél magasabb legyen az önrészetek egy minőségi ház megvételéhez. Ehhez viszont nem ártana, ha te is dolgoznál valahol, valamit.

Bocsi, gonosz leszek, de nem lennék hasonló helyzetben. 30 éves nőként azon küzdök,hogy minden adott legyen ahhoz, hogy gyereket vállaljunk. Otthon,autó,stabil,jól fizető állás, ahova boldogan várnak vissza engem, és ezen felül a tartalék.

Nincs munkád, örülj hogy van hol lakni, és hogy tudtok esetleg félretenni... ez így ebben a formában nagyon kevés embernek adatik meg..

Ha jól értettem lakásod nincsen, pénzed nincsen, munkahelyed nincsen. Az anyósék nyakára költöztél, szülni készülsz és évekig nem fogsz még dolgozni.

Miközben családi házakat néztek, esküvőt tervezel és a férjeddel -meg az állammal- tartatod el magadat.

A nők minden létező fórumon harcolnak a női egyenjogúságért.

Ennél a kapcsolatnál sem látni, hogy anyagilag is hozzájárulnál hasonló mértékkel mint a párod, vagy csak eltartatod magadat?!

Itt szinte kétnaponta van egy-egy panaszkodó nő, aki egy fillér nélkül az anyósa nyakára költözött, de sorolja az igényeit.

Azt hiszik, ha szülnek egy-két gyereket, akkor bebiztosították magukat, mert az "idióta" férjük majd eltartja őket élethossziglan.

Azután jön a csalódás...