Az igaz lehet, hogy aki 30-32 éves koráig nem tudja összerakni egy kisebb lakás önerejét, az nem a megfelelő településen tervez?

Ahhoz, hogy 30-32 éves korára az ember összerakja az önerőt, ahhoz eleve jó munkahely kell. Ahol pedig ilyen van, ott drágák a lakások.

Na most ki az aki elköltözik egy világvége faluba, csak mert annyi pénze van ekkora, hogy ott tudjon venni valamit? Mikor ott semmi sincs, pont azért van minden töredék áron. Onnan meg nem fog órákat utazgatni a munkahelyére.

Inkább azt mondanám rossz munkahelyen ragadt, nem mer váltani.

Vagy valami alibi szakmája van, és nem hajlandó elismerni.

Még ha master diplomád van akkor is leghamarabb 24 éves korod óta dolgozol.

Szakmunkás után már 18 évesen.

Igazából az van, hogyha hajtasz a célért, hogy meglegyen az önerő, akkor meglesz. Igen, áldozatokkal fog járni, lehet hogy több dologról is le kell mondani, mint külföldi nyaralgatás, éttermezés, drága kocsmázás, lerúgott prémium autóval villogni akarás, de csak pénzt beleöntés. Ha a szülői ház közelében nincs meló, akkor albérlet, szobabérlés, saját lábra állás.

Kíméletlen de valahol igaz.

Mi eljottunk pont ezért Bp-rol, no nem csak az agglomerációba, mert az róka fogta csuka, hanem messzebbre.

Nagyobb város közelében telepedtunk le, olyan életszínvonalon élhetünk ami Bp-en kevesek kiváltsága és mi ebben az életben nem értük volna el, viszont a képzett munakerobol hiány van a kornyeken ezért viszonylag jó állatokért sincs olyan verseny.

Itt az ingázás sem azt jelenti mint a pesti agglomerációból.

Na persze aki nem tud lemondani a városi életmódról annak ez úgy sem opció, de az bizony könnyen azzal fizeti meg hogy a lakaskomfortja nem lesz ugyanaz.